Bezzeg a mi időnkben
Ti gondolkodtatok már azon, hogy vajon milyen volt a szobanövények világa az új időszámításunk, azaz a Covid-19 járvány berobbanása előtt? Hogy vajon korábban is ennyire „menő” volt-e gyűjteni őket, és ha igen, akkor pontosan melyik fajok voltak igazán közkedveltek? Mi is emlékszünk pár tipikus szobanövényre, amik a nagymamánknál, vagy szinte minden lépcsőházban fellelhetőek voltak egy-egy sarokban elbújva, és most arra gondoltunk, hogy kicsit jobban utánajárunk a szobanövények történelmének, és megnézzük, hogy „bezzeg a mi időnkben” milyen is volt a zöld világ. Tartsatok velünk, izgalmas lesz! :-)
A növényeknek mindig is nagy jelentősége volt az emberek életében, hiszen már őseink is tudták, hogy ahol a növények megélnek, ott vízre, táplálékra, gyógyírre lelhetnek, vagy akár építőanyagra és ruha alapanyagra is. Bogyókat, leveleket gyűjtöttek, megfőzték őket, a fás szárú növényekből pedig kuckót, fekhelyet építettek.
Ahogy pedig az emberiség elkezdett egyre több épületet, házat építeni, és ezekbe beköltözni, úgy vitték magukkal a növényeket is. Kínában is már időszámításunk előtt 1000 évvel neveltek bent növényeket, de gondoljunk csak például a rómaiak díszes épületeire, a fürdőkre, kertekre. A helyiségeket, nagy, nyitott átriumokat olyan növényekkel díszítették, mint az olajfa, különböző citrusfélék, pálmák, páfrányok, a falakon, díszes oszlopokon borostyán, rózsa és egyéb futónövények kúsztak büszkén felfelé, míg a szökőkutak, kerti tavacskák körül illatos, színpompás, virágzó növények gyülekeztek, mint például a levendula. A mediterrán stílusú kertek kedvelőinek köre azóta is nagyon széles, és egy fürdőt, wellnessközpontot sem nagyon tudnánk már elképzelni növények nélkül, ugye? Az ilyesfajta kikapcsolódáshoz, felüdüléshez, ellazuláshoz már szorosan hozzátartoznak a növények is, nem csak a megnyugtatóan hullámzó víz.
A felfedezések korának (15-18. század) köszönhetjük, hogy itthon is megjelentek az első trópusi növények. Ezekben az években hajóra szálltak európai botanikusaink is, akik több, mint 5000 fajt hoztak Európába Dél-Amerikából, Ázsiából, Ausztráliából vagy épp az afrikai területekről. A hosszú hajóutakat sok példány nem élte túl, így azoknak az ára, amik szerencsésen földet értek Európában, az egekben volt (már akkor is). A 17-18. században például a mediterrán, római területekről származó citrusfélék számítottak igazi státuszszimbólumnak, míg a 19. század felé az orchideák, melyek népszerűségének az lett az eredménye, hogy a növényvadászok teljes populációkat pusztítottak el eredeti élőhelyeiken. Ezeket a meleg, párás levegőt imádó növényeket valahogy életben is kellett tartani a 4 évszak időjárási viszontagságai mellett, és ezáltal a 18. században létre is jöttek az első csodaszép, díszes üvegházak, orangerie-k. A kisebb-nagyobb üvegházak mellett létrehozták és megnyitották az első botanikus kerteket is, így azok is gyönyörködhettek ezekben az új, ritkább növényekben, akik akkoriban még nem engedhették meg maguknak, hogy megvásárolják őket.
A 19. század vége felé már elkezdtek egyre több otthonban is megjelenni szobanövények. A 20. század elején, a II. világháborúhoz közeledve kicsit alábbhagyott a növények iránti érdeklődés, viszont a háború után egyre többen kényszerültek a városokba, és itt a szobanövényekkel tudtak egy kis természetet csempészni a négy fal közé. A növények gondozása, gyűjtése jelentette számukra a megnyugvást, a békét a szörnyű, háborús évek után.
Az 1970-es években érkezett az első igazi szobanövény BOOM, a lakásdzsungelek kora.
És hogy mik is voltak ekkora az igazi sláger növények? A szobák sarkában szobafikuszok, buzogányvirágok, kukoricalevelek álltak, a polcokról kis levelű filodendronok lógtak alá, míg az ajtók körül szobafutókák kúsztak felfele a falon. Az ablakokban muskátlik tömkelege sorakozott a szivárvány összes színében pompázva, míg felettük makramé növénytartókban zöldikék himbálóztak. Egy-egy kovácsoltvas állványról / asztalról hatalmas, pufi aszparáguszok, páfrányok lógtak alá (, amiket sokan azóta sem tudtunk igazán kiismerni, és boldoggá tenni...), de az anyósnyelvekről se feledkezzünk meg, hiszen ők is az elsők között jelentek meg a növénygyűjteményekben. Kimagasló túlélőképességüknek köszönhetően akár az árnyékosabb folyosók sarkába állítva is évtizedekig díszítették a házakat, irodákat. És igen... tudjuk, hogy már csak erre a növényre vártatok... :-) Az örök nagy kedvencünk, a könnyezőpálma is ekkor robbant be a köztudatba, és azóta is boldogan díszíti az otthonokat, irodákat, kávézókat, éttermeket... :-)
A 2000-es években aztán egyre nagyobb divatja lett a skandináv lakberendezési stílusnak, aminek alapjegyei a letisztultság, természetesség, nyugalmat és időtlenséget árasztó terek és dekor elemek. A naturális miliőnek elengedhetetlen darabjai lettek a stílusosan elhelyezett szobanövények, továbbra is a könnyezőpálmával, fikuszokkal és futónövényekkel az élen. De biztosan emlékeztek arra is, hogy ezekben az években lett hatalmas sláger a szerencsebambusz is például, amit szinte bármelyik szupermarketben megtalálhattunk, így akarva akaratlanul belekúsztak egy-egy bevásárlás alkalmával a kosarunkba. Aztán jöttek a 2010-es évek, és ellepték a világot a pozsgások, kaktuszok különböző formái, fajtái, amik azóta is talán a legkeresettebb növények, hiszen nagyon könnyen gondozhatóak (ha épp nem a „túllocsoló” csapatba tartozunk), és ráadásul picikék, így bármelyik napos kis sarokban elférnek. :-)
Az 1970-es években berobbanó szobanövény-láz a 20. század végére, 21. század első éveire alábbhagyott, mert az akkori fiatal felnőttek szinte csakis a karrierjüknek és az egyéb szabadidős elfoglaltságaiknak éltek. Jó pár évnek el kellett telnie, mire az emberek élete annyira stresszessé vált az állandó hajtástól, a nagyvárosi nyüzsgéstől, hogy egyre többen elkezdtek kiszivárogni a külvárosokba, vidékre, és ezáltal egyre közelebb kerültek újra a természethez és a növények csodás világához. Ekkoriban a szingliség is hatalmas térhódításon ment keresztül, és emiatt is kezdtek ekkor bele egyre többen újra a szobanövények gyűjtésébe.
Na és egyszer csak eljött a 2020-as év, és a Covid-19 járványnak „köszönhetően” rengetegen elvesztették a munkájukat, vagy kezdtek el hosszú távon otthonról dolgozni, és esetleg még a vírussal is közelebbi kapcsolatba kerültek. A bezártságból, félelemből, kilátástalanságból nagyon sok embernek egy régi új hobbi jelentette a kiutat, és emiatt egy újabb, minden időket felülmúló szobanövény BOOM robbant be. Egyre többen kezdtek el növényeket gyűjteni, majd szaporítani, és akár árusítani is és ezáltal a szobanövények iránti kereslet csak nőtt és nőtt, és ebben a social media platformoknak is hatalmas szerepe lett. Új egyedek, hibridek jelentek meg, tarkabarka, ritka növények, busásabb és busásabb árakért, és egyre többen kezdték el a növényeket inkább azért vásárolni, nehogy lemaradjanak a „divatban”, mint ténylegesen a növényekért magukért. Manapság az igazi slágernövényeknek a minél textúráltabb levelű ördöglevelek (pl. Alocasia silver dragon, dragon scale, platinum), minél tarkább könnyezőpálmák (Monstera thai constellation, albo variegata) és minél bársonyosabb filodendronok (pl. Philodendron verrucosum, melanochrysum, gloriosum, camposportoanum) számítanak.
A szobanövényekkel való foglalkozás minden formában egy szuper jó dolog, akár vállalkozásszerűen áruljuk növényeinket, akár egy saját lakásdzsungel kialakításán dolgozva gyűjtögetjük őket. Egy csodálatos hobbira lelhetünk bennünk, ami megnyugvással, boldogsággal és sikerélménnyel tölthet fel minket még a legnehezebb napokon is, ha igazán szeretetből és odafigyelve csináljuk, nem pedig divatból. Ha pedig egy kis motivációra vágytok, akkor csak nézzetek körül szüleitek, nagyszüleitek háza tájékán, és inspirálódjatok a náluk már gigantikusra növekedett könnyezőpálmákból, vagy a több méter hosszú futókákból, amiktől már nem lehet kinyitni a szekrényajtókat... Ha nincs is többszázas kollekciójuk, minden egyes darabot szívvel-lélekkel gondoznak az első naptól kezdve. Talán megdöbbenve hallgatják, ahogy új hibridekről vagy más különlegességekről mesélünk nekik, és mosolyogva csóválják fejüket: “Bezzeg a mi időnkben….”
Vendégszerző: Blaskó Flóra (@floramegafauna)