Futárszolgálattal történő házhozszállítás esetében a minimum kosárérték 3000Ft

Milyen a megfelelő földkeverék?

Talán az egyik leggyakoribb téma a szobanövények körül az ültetőközeg kérdése, hiszen előbb vagy utóbb mindegyiknek szüksége lesz átültetésre. Azt, hogy milyen legyen a tökéletes közeg, több tényező is befolyásolja, de az első és legfontosabb tényező maga a növény. Ebben a cikkben trópusi származású, levelükkel díszítő szobanövényeknek való földkeverékkel foglalkozunk. (Pl. Aglaonema, Alocasia, Anthurium, Begonia, Calathea, Dieffenbachia, Dracaena, Epipremnum, Monstera, Philodendron, Scindapsus, Spathiphyllum, Syngonium, Tradescantia és még sok más.) Ezek a növények eredeti élőhelyükön, a trópusi esőerdőkben, gyakori csapadékhoz és nedves, de gyorsan száradó földhöz vannak szokva, ezért ehhez hasonló körülményeket kell nekik megteremteni az egészséges fejlődéshez. Nagyon fontos, hogy az ültetőközeg levegős legyen, ne tömörödjön, ugyanis nem csak a leveleknek, hanem a gyökereknek is szükségük van levegőre. Sűrű, tömör közegben szinte elkerülhetetlen a gyökérrothadás, ami a növény pusztulását okozza. Szerencsére ma már egyszerűen beszerezhetőek a szükséges adalékok, amiből összeállíthatjuk a saját keverékünket. Lássuk, mik is ezek.

 

 

Összetevők 

  • Virágföld: szerintem a földkeverékek legtöbbje ezen csúszik el. Fontos, hogy a megfelelő típusú virágföldet használjuk, ami a trópusi növényeknek az “A” típusú virágföldet jelenti, amelyet szoktak még pálmaföld vagy levéldísznövényföld néven is árulni. Jellemzője, hogy magas tőzegtartalma savanyú kémhatást eredményez, amely kedvező a legtöbb trópusi növénynek. Az általános virágföldet pedig hagyjuk meg az általános (de nem szobai) virágoknak – ez a föld ugyanis sokkal tömörebb, így inkább balkonnövények számára megfelelő, ahol a napsütés és szél hatására hamarabb kiszáradnának. A különböző márkák között hatalmas minőségbeli különbségek vannak, ezért azt ajánlom, hogy drágább, minőségi földet vegyünk. Ezekben magasabb minőségű tőzeg van, a föld szerkezete sokkal lazább.
  • Tőzeg: savanyú kémhatású, növényi eredetű talaj. Lápos élőhelyeken, vízzel borított és levegőtől elzárt körülmények között, kémiai és biológiai folyamatok során jön létre az elhalt növényi részekből. Érettségének megfelelően szokták minőségileg osztályozni. Önmagában a tőzeget nem érdemes közegként használni, mert ha egyszer kiszárad, utána nagyon nehéz újranedvesíteni. Ezt gyakran tapasztalhatjuk holland import szobanövényeknél, amikor kőkeményre szárad a föld, és öntözésnél csak átszalad rajta a víz, anélkül, hogy a gyökereket elérné. Amennyiben tőzeges virágföldet használunk a földkeverékhez, plusz tőzeget már felesleges venni hozzá. Inkább helyette célszerű használni, ha lazább, humuszmentes közeget szeretnénk, ami hamarabb kiszárad. Fontos megjegyeznem, hogy a tőzeg nem megújuló energiaforrásnak minősül, mivel a kitermelés mértéke jóval meghaladja a lassú – évi 1 mm-es – növekedési sebességét, ezért ezt tiszteletben tartva, átgondoltan használjuk ezt az összetevőt.

 

  • Fenyőkéreg: a kereskedelemben többek között orchideaföld néven juthatunk hozzá, azonban egyes márkák egyéb összetevőkkel, például perlittel, tőzegmohával, vagy darált kókuszrosttal keverve árulják, ezért érdemes az összetételt ellenőrizni vásárlás előtt. Feladata az ültetőközeg lazítása és a víz elvezetése. Segítségével az esőerdők talajához hasonlóan darabos, nem tömörödő, könnyen kiszáradó talajt keverhetünk. Hátránya, hogy viszonylag hamar bomlásnak indul.
  • Kókuszchips vagy kókuszháncs: mezőgazdasági melléktermék, melyet kókuszdió háncsból darabolással állítanak elő. Lazább, szellősebb talajszerkezetet biztosít, és a magába szívott nedvességet fokozatosan adja le a környezetének. PH-ja semleges körüli. Alacsony sűrűsége miatt nagyon könnyű, amely előny és hátrány is lehet, szituációtól függően. Például ha egy magasra kúszó növény közegébe keverjük, könnyen előfodrulhat, hogy a cserép a fejnehéz növény súlyától felborul, mivel a közeg nem ellensúlyozza. Ha viszont a függönykarnisra szeretnénk több növényt akasztani, ez a tulajdonsága előnyt jelent, hiszen kevesebb terhelés éri a konzolt vagy a rudat. Fontos tudni, hogy a kókuszültetvényeket gyakran tengerpart mellé telepítik, a betakarítás során pedig só kerülhet a kókuszdió héjának rostjai közé, ami káros a növényeknek. Ezért mindenképp figyeljünk arra, hogy pufferelt, mosott kókuszchipset vegyünk, vagy ha ilyenhez nem jutunk hozzá, akkor alaposan, többször mossuk át.
  • Kertészeti perlit: amorf vulkanikus üveg kőzet, mely kb 900°C-on hevítve térfogatának 10-15-szörösére duzzad, hasonlóan a pattogatott kukoricához. Többek között jó vízvisszatartó képessége miatt előnyös növények közegében: öntözéskor magába szívja a nedvességet, amit utána a közeg száradása folyamán egyenletesen ad le a gyökérnek. Másodsorban talajlazításra is alkalmas. Hátránya, hogy könnyen apróbb darabokra zúzódik, illetve alacsony sűrűsége miatt lendületesebb öntözésnél a talajkeverékből kiválva a felszínre úszik. Használata előtt nedvesítsünk be, vagy viseljünk megfelelő maszkot, hogy elkerüljük a porának belélegzését, amelynek szilícium-dioxid tartalma visszafordíthatatlan tüdőirritációt okoz.

 

  • Aktív szén: magas hőmérsékleten kezelt szén, melynek hatására szerkezete porózussá válik, a megnövekedett felületének megkötőképessége pedig akár a tízszeresét is elérheti. Az ültetőközegben első körben megköti a méreganyagokat a felületén, ez a tulajdonsága azonban sajnos nem tart örökké, sőt akár hónapokon belül telítődhet. Az aktív szén azonban azután is jó szolgálatot tesz, miután elérte a pufferkapacitását. Porózus szerkezetének köszönhetően levegőssé teszi a talajt, kiterjedt felülete pedig otthont biztosít a hasznos mikroorganizmusoknak. A közegbe csak módjával adagoljuk, mert nagyobb mennyiségben a PH-értéket a trópusi növények számára kedvezőtlen lúgos irányba tolja el.
  • Habkő: lyukacsos, durva szerkezetű vulkanikus eredetű kőzet, mely nagy meleg és nyomás hatására alakul ki. A kőzetbe zárt gázok miatt fajsúlya kisebb a víznél, innen ered a neve is. Előnyei a perlithez hasonlóan a jó vízvisszatartó és talajlazító képessége, azonban itt nem kell az aprózódástól tartanunk. Ezenkívül - hasonlóan az aktív szénhez - porózus szerkezetének köszönhetően javítja a talaj szellőzését és felülete otthont biztosít a hasznos mikroorganiuzmusoknak. Ellentétben a legtöbb felsorolt talajlazító összetevővel, hosszú távon se tömörödik össze és nem is bomlik le, így segítségével a talaj szerkezete levegős marad. Súlya nagyobb, mint a többi itt felsorolt összetevőé, ez akár előny illetve hátrány is lehet. Egyelőre viszonylag ritka a szobanövényes hobbiban, valószínűleg a nehézkes beszerzése miatt, pedig tulajdonságai alapján az egyik legértékesebb összetevő lehetne.
  • Agyaggolyó vagy agyaggranulátum: égetett agyagból készült, különböző méretben elérhető golyók. PH semleges, jól tárolja a nedvességet, amit lassan ad le a környezetnek, méretéből kifolyólag jó talajlazító.

 

Körülmények

Nem lehet egy egyetemes recepttel leírni, milyen a tökéletes földkeverék, hiszen a körülményektől függ, hogyan fog hosszútávon beválni az általunk készített mix. Érdemes a következő tényezőket figyelembe venni:

  • Műanyag vagy agyacserépbe ültetünk? Előbbi több ideig megtartja a vizet, lazább keverkéket érdemes alkalmazni. Utóbbi viszont hamarabb kiszárad, ezt egy kicsit sűrűbb keverékkel lehet kompenzálni.
  • Notórius túlüntözők vagyunk, vagy épp ellenkezőleg, szokásunk megfeledkezni az öntözésről? Előbbi esetben érdemes minél lazább közeget keverni, hogy elkerüljük a baleseteket.
  • Mennyi napfény, milyen hőmérséklet éri majd a növényt? Ha közvetlenül egy napos ablak mellett, esetleg radiátor mellett lesz elhelyezve, hamarabb kiszárad majd a földje. Ha nem szeretnénk gyakran öntözni, sűríthetünk a keveréken. Ha viszont hűvösebb, vagy kevésbé napfényes helyen lesz a növény, bátran adagoljunk a talajlazító összetevőkből.

 

 

Arányok

Az ültetőközeg kikeverése kicsit olyan, mint a főzés. Keresünk egy alapreceptet, majd sok-sok kísérletezés során kialakítjuk a nekünk, illetve a növényeinknek leginkább megfelelőt mind összetétel, mind arányok szempontjából. Leggyakrabban az 50% föld – 50% lazító összetevős, vagy az 1:1:1 arányú föld – perlit – fakéreg/kókuszchips keverékkel lehet találkozni. Én az utóbbival kezdtem kísérletezi, azonban nekem még ez is túlságosan sűrűnek bizonyult. Majdnem az összes növényem műanyagcserép + kaspó kombinációban lakik, ebben elég lassan száradnak ki, ráadásul az öntözőkannát se kezelem visszafogottan. Így nekem a max 15-20% föld + 80-85% talajlazító kombináció vált be, de vannak olyan növényeim is, amelyeknél teljesen kihagyom a földet vagy tőzeget a közegmixből. Akiknél gyakran előfordul túlöntözéses baleset, azoknak az 1:1:1 arányú mixnél semmiképp sem ajánlok sűrűbbet. Az 50-50-es mixet a visszafogottan öntöző, agyagcserépben kertészkedő olvasóknak ajánlom.

Vendégszerző: Láng Veronika (@plantropia

Mától egy új szolgáltatás, szobanövény nevelési tanácsadás is elérhető a webshopban, ahol egyéni konzultáció keretein belül Veronikától kérdezhettek. :-)