Mitől ragacsos a növényem? A nektár és a mézharmat
A nektár
Azok a növények amik rovarokra hagyatkoznak beporzásuk során, a legtöbb esetben nektárt termelnek és ezzel vonzzák magukhoz a beporzó rovarokat. A nektár egy nagyon magas cukortartalmú (fruktóz, glükóz, szukróz) folyadék aminosavakkal, ásványi anyagokkal és fehérjékkel, amit a növény a mézfejtőjében vagy más néven nektráiumában termel a nektármirigyek segítségével. A nektáriumok legtöbbször a virágnál helyezkednek el, hiszen a növény ide próbálja vonzani a rovarokat, de egyes esetekben, körülbelül 2000-3000 fajnál beszélhetünk külső nektáriumokról is (Extrafloral nectaries - EFN), amelyek a föld felett bárhol elhelyezkedhetnek, a leveleken, szárakon, levélnyeleken egyaránt.
Még kevés kutatás fókuszál arra hogy mi is a célja ezeknek a extraflorális nektáriumoknak, de a 2 legvalószínűbb ok, hogy a növény itt adja le az anyagcsere során feleslegessé vált melléktermékeit, illetve hogy hasznos rovarokat próbál a növényhez vonzani a kártevők ellen, ahogy fent említettem már. Egyes fajok nektárja darazsakat vonz hernyók ellen, míg másé katicabogarakat levéltetvek ellen. A Cornell egyetem egyik kutatása szerint egyes növények képesek természetes illóolajokkal kommunikálni egymással, így jelezni a többinek ha valamilyen kártevő támadta meg őket, ezáltal az nektártermelésbe kezdhet, hogy felkészüljön a védekezésre. Így ha egy növényed nagyon sok extraflorális nektárt kezd termelni, érdemes lehet a szomszédokat is megvizsgálni, de ez nem jelzi egyértelműen a kártevők jelenlétét, mert ettől függetlenül is termelésbe kezdhet a növény. Nagymértékben függ a környezeti tényezőktől, de fiatalabb növényeknél jellemzőbb a jelenség. A termelés helyén idővel sárgás foltok jelennek meg, ezeknek a mérete csökkenthető rendszeres lemosással, de ettől a növény nem lesz beteg, nem árt neki, természetes jelenség. Sajnos egyes kártevőket is vonzhat a nektár magas tápanyagtartalma miatt, ezért szintén érdemes egy nedves ruhával letörölni. Egyes növények nektárja ehető is, de mindenképpen ellenőrizd mielőtt megpróbálnád, illetve növényvédőszeres kezelés után az ÉEVI alatt ne fogyaszd el.
A leggyakoribb szobanövények, melyeknél találkozhattok ezzel a jelenséggel az Aracae (Kontyvirágfélék) családban a Philodendronok és az Alocasiák, de nagyon jellemző az Euphorbiáknál is, ahol a nektár idővel ki is kristályosodik.
A mézharmat
Egy másik ragadós váladék, amivel a növényeken találkozhatunk a mézharmat, ami a neve ellenére egy kevésbé vonzó anyag, ugyanis a tetvek és egyéb szívókártevők ürüléke. A kártevők a felesleges cukrokat leadják az ürülékükön keresztül, ezzel hangyákat vonzanak, akikkel szimbiózisban élnek. A hangyák táplálékot kapnak, a tetvek védelmet a darazsaktól és katicabogaraktól. Főleg a kertben rózsákon, leandereken találkozhatunk gyakran ezzel a jelenséggel, így ha egy növényen sok hangyát láttok, gyanakodjatok tetvekre. A természetben az ökoszisztéma fontos része ez a folyamat, sok élőlény függ a mézharmattól. Elősegíti a korompenész növekedését a leveleken, talajon, kérgeken, ami szintén sok rovar tápláléka, a szobanövényeken azonban ez káros, így tetvek kiirtása után érdemes az egész növényt átmosni.
Érdekesség, hogy nem csak nektárból, hanem mézharmatból is készítenek különleges mézeket, amik ugyan jóval drágábbak, de sok jótékony célt tulajdonítanak nekik.
Köszönjük Bilicz Zsoltnak (Konytvirágfélék szerelmesei) ezt az érdekes írást! :-)