Anthuriumok, a növényvilág flamingói
2. rész
A flamingóvirágokról szóló cikksorozat első részében megismerkedhettünk a növények élőhelyével, botanikai és gyógyászati jelentőségével, valamint néhány érdekességet is megtudhattunk róluk. A sorozat második részében gondozásukkal kapcsolatban juthatunk hasznos információkhoz, amik segítségével bárki képes lesz gyönyörű példányokat nevelni saját otthonában.
Anthuriumok szobában (kép forrása: Szontágh Sára, Instagram: bloom_plantes)
Fényigény
Az anthuriumok nevelése során az egyik legfontosabb tényező a megfelelő fényviszonyok biztosítása, azonban a különböző fajok és hibridek eltérő fényigénnyel rendelkeznek.
A gyakran virágjáért is tartott Anthurium andreanum és fajtái (pl. ’Zizou’, 'White Lady’, stb.), vagy az egyre több helyen elérhető Anthurium veitchii közepesen intenzív, szűrt fényt igényel. Ezek az élénkebb zöld, viaszos levelű flamingóvirágok remekül fejlődnek egy nyugati fekvésű ablak közelében, de a közvetlen napfénytől óvni kell őket, mert könnyen megperzselheti a leveleiket.
A méltán népszerű sötét, bársonyos levelű fajokról és hibridekről általánosságban elmondható, hogy jobban alkalmazkodtak a gyengébb fényviszonyokhoz, mivel ezek természetes élőhelyükön is a lombkoronaszint alatt növekednek. Így például az Anthurium crystallinum, A. clarinervium vagy A. papillilaminum, de a fényes levelű A. luxurians sem igényli az intenzív megvilágítást és félárnyékos helyen a gondoskodást csodálatos, mély árnyalatú levelekkel hálálja majd meg.
Anthurium veitchii (Fotó forrása: flora.et.folia)
Ültetőközeg
A növény igényeihez és a locsolási szokásainkhoz egyaránt illő ültetőközeg kiválasztásával már félig garantált a siker az egészséges anthuriumok nevelését illetően.
Mivel trópusi és szubtrópusi epifita, azaz fán lakó, vagy fél-epifita növényekről van szó, ezért rendkívül fontos a gyökereik víz- és tápanyagigényének biztosítása egy jó vízelvezetésű és szellőző médiummal. Ezt a kettősséget saját magunk által kevert vagy készen kapható közegekkel is biztosíthatjuk. Nézzünk ezekre néhány példát!
-
Saját keverésű közeg:
A magunk által összeállított keveréket teljes mértékig a locsolási szokásainkhoz tudjuk igazítani. Fő összetevői lehetnek az orchidea kéreg, habkő vagy perlit, valamint kókuszrost vagy kis mennyiségű jó minőségű virágföld (pálmaföld). A kéreg és habkő/ perlit biztosítja a megfelelő szellőzést, a kókuszrost vagy virágföld pedig lassítja a közeg kiszáradását. Utóbbi kettőből azonban tényleg minimális mennyiségre van szükség, különösen, ha túlöntözésre vagyunk hajlamosak, mivel idővel tömörülnek és kevésbé engedik levegőhöz jutni a gyökereket.
Egy bevált keverék közepesen gyakori öntözéshez az 1 rész perlit, 2 rész habkő, 4 rész kéreg, és kókuszrost keveréke. Kisebb és nagyobb szemű kéreg vegyítésével a médium tovább javítható.
-
Sphagnum moha:
Sokak által kedvelt anthurium közeg a sphagnum moha, mivel nagyon laza szerkezetű, emellett egyenletes eloszlású nedvességet biztosít és valamennyi antibakteriális tulajdonságot is rendelnek hozzá. Arra azonban mindenképp érdemes figyelni, hogy nagyjából 8-12 hónap használat után a moha el kezd bomlani, ami a közeg kémhatásának és vízmegtartó képességének megváltozásával jár. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tápanyagokat kevésbé hatékonyan tudja majd felvenni a növény, illetve a közeg is gyorsabban szárad ki, így legalább évenkénti médium cserére lesz szükség.
-
Készen vásárolható közegek – pl. Soil Ninja Anthurium és Orchidea földkeverék
A készre kevert médiumok nagy előnye, hogy nem nekünk kell beszerezni egy keverék összetevőit, hanem az már előre, az adott növény igényeire lett összeállítva. Emellett ha tovább szeretnénk optimalizálni a közeget és a környezetünkhöz vagy rutinunkhoz igazítani, adhatunk hozzá lazító (kéreg, habkő, perlit) vagy vízmegtartó (pl. kókuszrost) összetevőt is.
-
Szemi-hidroponikus közegek – pl. Soil Ninja Semi-Hydro mix, Lechuza Pon
A szemi-hidroponikus rendszerek esetében szervetlen, porózus közegbe ültetjük a növényeket, és a gyökerek egy víztartályból szívják fel a vizet és a tápanyagokat. Előnyük, hogy érdemben nem bomlanak, így átültetésre csak akkor lesz szükség, ha a növény kinőtte a cserepet. Emellett megfelelő fertőtlenítés után újra felhasználhatóak, valamint a tőzeglegyek is elkerülik. Alulöntözésre hajlamos növénytartóknak pedig kifejezetten kényelmes megoldást nyújtanak egy önöntözős kaspóval használva. Ennél a médiumnál azonban speciális tápokra és adalékokra lehet szükség, mivel az esetleges túltápozás hatásai hatványozottan fejthetik ki hatásukat e szervetlen közeg esetében.
Öntözés és tápoldatozás
A flamingóvirágok a mérsékelten nedves közegben növekednek a legjobban, de a túlöntözésre érzékenyek. Két öntözés között hagyjuk, hogy a talaj felső pár centiméteres rétege kiszáradjon, és lehetőleg kerüljük az álló vizet a cserépalátétben vagy a kaspó alján. Évszakváltozáskor ügyeljünk arra, hogy a melegedő vagy hűlő környezet miatt megváltozhat növényeink vízigénye. Ilyenkor gyorsabban, vagy pont lassabban szárad ki a közeg és ha csak megszokásból öntözünk, könnyen túlöntözhetjük vagy kiszáríthatjuk őket.
Öntözésre legideálisabb a szobahőmérsékletű lágyvíz vagy esővíz. Ha esővíz gyűjtésére nincs lehetőségünk, vízlágyító berendezésre (pl. RO rendszer vagy akár vízszűrő kancsó) pedig nem szeretnénk beruházni, akkor részlegesen megszabadulhatunk a csapvíz keménységétől, ha használat előtt felforraljuk és hűlni hagyjuk, vagy egy éjszakára nyitott tartóban pihentetjük azt.
Kiegyensúlyozott összetételű, általános tápoldatok használatával (pl. Rain Mix műtrágya) ki tudjuk szolgálni a növények tápanyagigényét anélkül, hogy szükség lenne az öntözővíz kémhatásának beállítására. Azonban ha szemi-hidroponikus közegben neveljük növényeinket, mindenképp olyan tápot válasszunk, ami alkalmazható ehhez a médiumhoz is.
Ha nem használunk növénynevelő lámpákat, akkor tápoldatozásra télen nem feltétlenül van szükség, elegendő lehet az aktívabb növekedési időszakban, azaz tavasztól őszig kiszolgálni a megnövekedett tápanyagigényt. Ha viszont télen is növénynevelő lámpa alatt tartjuk növényeinket, akkor akár egész évben használhatunk műtrágyát a gyártó adagolási javaslata szerint. Ebben az esetben hasznos lehet a tápoldatos és -mentes víz váltogatása, hogy a ne halmozódjanak fel a kicsapódott sók a közegben.
Hőmérséklet- és páraigény
Sokakat elriasztanak tartásuktól az anthuriumok vélt hőmérséklet- és páraigényei, de a hiedelmekkel ellentétben ezek a növények sokkal alkalmazkodóbbak, mint azt elsőre gondolnánk.
A legtöbb hazai forgalomban kapható flamingóvirág képes teljes mértékig alkalmazkodni a normál szobahőmérséklethez, a levegő nedvességtartalmát illetően pedig akár 40% páratartalom mellett is nevelhetőek ezek a növények. A fényes levelű fajok megbocsájtóbbak a szárazabb levegővel szemben, de egy Anthurium clarinerviumot sem fog visszafogni a fejlődésben.
Anthurium clarinervium (kép forrása: Szontágh Sára, Instagram: bloom_plantes)
Anthurium waroqueanum szobában tartva (Fotó forrása: flora.et.folia)
A legtöbb bársonyos levelű flamingóvirág már igényesebb, és számukra szükség lehet némi extra nedvességre a levelek kicsavarodásához, hogy azok ne szakadjanak el a folyamat során. A kézzel való kicsavarást inkább mellőzzük, ilyenkor könnyen mi magunk téphetjük el a levelet. Ha spricceléssel segítenénk egy beragadt levélen, akkor mindenképp szükség lesz megfelelő légmozgásra is, hogy a plusz nedvesség ne adjon teret gombák és baktériumok megtelepedésének.
Bársonyos levelű anthurium kollekció (kép forrása: Szontágh Sára, Instagram: bloom_plantes)
Végezetül egy kis növényajánló azoknak a kezdőknek, akik a leírtak olvasása után kedved kaptak a flamingóvirágok gondozásához, de nem tudják, hogy elsőre melyikkel is próbálkozzanak. Nagyon bátortalanok nyugodtan válasszák az Anthurium veitchii, A. pallidiflorum, A. vittarifolium, vagy A. clarinervium valamelyikét. Ha pedig nem tudunk ellenállni a sötét leveleknek, akkor például az Anthurium crystallinum, A. magnificum, A. forgetii vagy A. luxurians x radicans is biztonságos opciók lehetnek.
Remélhetőleg sokan segítséget találnak a fenti gondozási útmutatóban és megannyi örömüket lelik majd ezen bámulatos növények gondozásában. A cikksorozat következő részében pedig az anthuriumok betegségeiről és kártevőiről, valamint szaporításukról tudhatunk majd meg többet.
Köszönjük a cikket vendégszerzőnknek, Báthory-Fülöp Anitának, akit az Instagramon flora.et.folia néven találtok meg!
Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig elsőkézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív vidóinkról!