Minden, amit tudni akartál a túlöntözésről, de nem merted megkérdezni

A probléma, amiről a növényes csoportok segítségkérő posztjainak legalább 80%-a szól: a túlöntözés. De mit jelent ez valójában? Hogyan lehet megelőzni, és mi a teendő, ha már megtörtént a baj?

A túlöntözés jelei

Hogyan lehet felismerni, hogy egy növény túlöntözés áldozata lett? Mivel minden növénycsalád másmilyen – sőt azon belül is vannak komoly változatosságok – ezért erre nem lehet teljesen egységes választ adni, de azért vannak alapvető, árulkodó jelek. A legtöbb szobanövényként népszerű növénynél az alsó levelek sárgulása, majd barnulása például ilyen jel, súlyosabb esetben erős levélhullással. De vannak olyan növényeink is, amelyek a növény csúcsán jelzik a bajt: például a felfelé növekvő szárú pöttyös begóniák, amelyek felül feketednek ilyenkor, míg az olyan levélbegóniák, mint a királybegónia foltokban történtő levélszáradással jelez. A szobafikusz túlöntözés esetén viszonylag gyorsan, akár 2-3 nap alatt lesárgítja, majd eldobja alsó leveleit. Az alokáziák leveleik őszi színekbe (sárga, barna, piros) öltöztetésével küldenek segélykiáltást, a viaszvirágok hirtelen sárguló-feketedő, majd lehulló levéllel. A zöldike szintén felülről feketedik, a calathea sárgul-szárad, a zamia és a rákvirágfélék szintén, anyósnyelvek ezt még a tő felől induló levélrohasztással dobják fel. 

Mi a túlöntözés valójában?

Mielőtt ezt megfogalmazzuk, egy kis leegyszerűsített biológiai emlékeztető, amit fontos érteni: a növényeknek fényre, szén-dioxidra, vízre, és tápanyagokra van szükségük a fejlődéshez. Természetes élőhelyükön ezeknek a tényezőknek az arányait a természet törvényei szépen harmóniában tartják: nap süt, szél fúj, eső esik, és így tovább. A lakásokba behozott növényeknél viszont ezt a harmóniát nekünk kell megteremtenünk. A lényeg: ha kevesebb fény jut a növénynek, akkor kevesebből tud „főzni”, azaz fotoszintetizálni, és ehhez a folyamathoz sokkal kevesebb vízre is lesz szüksége. Illetve van még egy nagyon fontos tényező, ami a dzsungelekben szintén nem probléma, nekünk viszont gondolnunk rá: a szellőzésre, éspedig a talaj szellőzésére. A növény gyökereinek ugyanis ugyanúgy szüksége van némi friss levegőre, mint bármely más élőlénynek. A fentiekből következik, hogy a túlöntözés valójában nem más, mint a növénynek biztosított fénymennyiség, vízmennyiség és szellőzés nem megfelelő aránya, illetve az ezek miatt kialakult (részleges vagy teljes) gyökérrothadás. Magyarán: túl kevés fényhez túl sok víz, túl sok vízhez rosszul szellőző ültetőközeg (direkt nem virágföldet írok, hamarosan kiderül, miért). Sőt, a túl kevés fény és rossz gyökérszellőzés még mérsékelt vízmennyiség mellett is tud gondot okozni, valamint fokozza a túlöntözés esélyét az is, ha alacsony a hőmérséklet, hisz hidegben nem tud annyi víz elpárologni. Csak a fényből nem tud túl sok lenni (legalábbis a túlöntözés viszonylatában). Ha ezek az arányok eltolódnak, a növény nem tudja elhasználni a neki adott vizet, és/vagy nem jut levegőhöz a gyökérzóna, így a gyökérzet a vizes földben csücsül, rohadni kezd, elkezdenek elhalni kisebb-nagyobb részei, kevesebb gyökérrel még kevesebb vizet lesz képes felvenni, így a helyzet csak fokozódik. Ha a gyökerek nem tudnak vizet felvenni, a növény szomjas lesz – magyarán az az ellentmondásos helyzet áll elő, hogy a növény úgy szomjazik, hogy közben folyamatosan vízben áll.

 A túlöntözés megelőzése

A túlöntözés megelőzése nagyon egyszerű: több fény, kevesebb víz, jobb földkeverék.

Kezdjük a fénnyel: a növény nem lakberendezési tárgy, hanem egy élőlény, amely fény nélkül nem tud élni. Ennek megfelelően a növényeket ne az alapján helyezzük el, hogy hol tudnánk elképzelni egy zöld foltot, hanem az alapján, hogy hol van fényforrás a növénynek – az egyszerűség kedvéért nevezzük ezt ablaknak, mert a nevelőlámpák világába most igazán ne menjünk bele. Minden növénynek az ablak közelében van a helye, a fényigényesebbeknek a déli és nyugati ablakpárkányon, aztán jöhetnek a keleti és északi ablakpárkányok, majd ugyanebben a sorrendben az ablakokhoz minél közelebbi helyek: ablak elé akasztva, ablak elé állványra téve, egy polcon, ahová odasüt a nap és így tovább. Minden ennél távolabbi hely már túl sötét: az, hogy a mi szemünk még fényesnek látja, nem jelent semmit, az emberi szem borzasztó fejlett. A túlöntözés legjobb megelőzése az, ha a növényeink mindig sok-sok fényt kapnak, hiszen akkor van miből fotoszintetizálniuk és könnyebben el tudják használni a vizet akkor is, ha egy kicsit több az ideálisnál. (Persze az arra érzékenyeket a nyári hónapokban érdemes védeni a tűző naptól egy áttetsző függönnyel például, de általában érdemes sokkal jobban félni a kevés fénytől, mint a soktól.)

Biztosíts minél több fényt növényeidnek (fotó: bloom_plantes)

Vegyük aztán a vizet: általános szabályként érdemes „a kevesebb több” elvet követni, azaz inkább öntözzünk gyakrabban kisebb mennyiséggel, mint ritkán nagyobb mennyiséggel. Sokan szeretnek egy kijelölt napon öntözni, és ez kiindulásnak jó is, ám érdemes az öntözőnapot inkább úgy értelmezni, hogy „ez az a nap, amikor megnézem, kell-e öntözni”: megnézni, szomjasnak látszik-e a növény, illetve mennyire nedves a közeg. Egy idő után már ránézésre, vagy a cserép súlya alapján tudja az ember, hogy mennyire száradt ki a közeg, de amíg ez a tapasztalat hiányzik, addig a legjobb a jó öreg ujjbedugós módszert követni: az ember bedugja egy ujját a földbe az ujja teljes hosszában, és csak akkor öntöz, ha végig szárazat tapint. Soha nem jön el ez a pont? Akkor valószínűleg túl víztartó a közeg! Általában érdemes olyan közegben tartani a növényeinket, amiben még télen is elhasználják a kapott vizet kb. 7-10 nap alatt. Hogy mennyit öntsünk egyszerre, az cserépmérettől, ültetőközegtől függ, de érdemes arra törekedni, hogy a teljes földlabda átnedvesedjen (ebben nagy segítség egyébként az átlátszó műanyagcserép), az alul kifolyt felesleges vizet pedig öntsük le, ne álljon benne a növény. 

Végül pedig: az ültetőközeg. Amint említettem, nem véletlenül nem virágföldnek nevezem. A földkeverékek varázslatáról már olvashattatok nálunk, kiindulásnak elég annyit tudni, hogy a hagyományos virágföldeket szobanövények viszonylatában csak úgy önmagukban érdemes elfelejteni. Az általános virágföld inkább a kertbe meg a balkonládába való, és az A, B, C típusú virágföldeket is érdemes lazítani valamivel (pl. kertészeti perlittel, nagy darabos orchideafölddel), hogy javítsuk a gyökérzóna szellőzését. A sűrű, szinte ragadós virágföld után szokatlan élmény lehet először találkozni egy ilyen mixszel, de a növényeink meg fogják hálálni. A fentieken túl segít a túlöntözés megelőzésében még a jól megválasztott ültetőedény: a műanyag ültetőcserepek lassabban száradnak ki, az agyagcserepek gyorsabban, egy nagyobb cserépben tovább marad vizes a közeg, mint egy kicsiben. A műanyag-agyag kérdés ízlés dolga, a cserépméret terén viszont érdemes inkább kisebbre célozni, épp akkorára, amiben még épp elférnek kényelmesen a gyökerek, így ez is a túlöntözés esélyét csökkenti.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a teendő túlöntözés esetén?

Több irányba is elindulhatunk attól függően, mekkora a baj. Ha csak 1-2 levél sárgult-barnult-hullott le, akkor még nem lehet olyan nagy a baj és elég lehet az is, ha kicsit szárítjuk a növényt, azaz fényesebb, esetleg valamivel melegebb helyre tesszük és visszavesszük az öntözést. Ha viszont rohamos a pusztulás, akkor érdemes inkább kivenni a növényt a földből, eltávolítani az esetleg elrohadt (puha, barna, fekete, kellemetlen szagú) gyökérrészeket, majd friss földkeverékbe ültetni. Fontos: átültetés után se öntsük nyakon egy kancsó vízzel!

De hiszen én még meg se locsoltam, mióta megvan, mi a baj?

Alig pár napja került hozzánk a növény, máris baj van? Ez legtöbbször akkor fordul elő, ha nem a szomszédtól, egy családtagtól, baráttól kaptuk a szóban forgó növényt, hanem kereskedőtől vettük – mindegy, hogy a sarki virágárustól vagy egy nagyáruházból. Ez nem azért van, mert a kereskedők gondatlanok vagy szándékosan beteg növény adnak el, hanem azért, mert a növényeink tömeges, nagykereskedelmi nevelése teljesen más, mint amilyen körülményeket a legtöbben az otthonainkban biztosítani tudunk, abból az egyszerű okból, hogy a legtöbben nem üvegházakban élünk, hanem átlátszatlan falakkal és tetővel rendelkező lakásokban-házakban. Ami azt jelenti, hogy sokkal-sokkal, nagyságrendekkel kevesebb lesz még a legfényesebb lakásban is a fény, mint ahol a növényt nevelték. Amikor ezekbe a sokkal sötétebb lakásokba kerül a növény, rögtön elkezdi megmutatni jeleit, hogy ennél jóval több fényhez volt szokva. Ha ilyen történik, semmi pánik: járjunk el úgy, ahogy túlöntözéskor szokás.

Jó, de miért nincs túlöntözve semmi a dzsungelben, ahol mindennap esik? 

A természet csodája. 😊 Napi tizenkét-tizenhat órát süt a nap, harminc fok van, folyamatosan mozog a levegő, az erdő talaja laza, el tud benne folyni a víz, és így tovább.

Alig locsoltam, hogy lehet túlöntözés?

Valószínűleg túl sűrű a föld: hiába locsolsz ritkán, ha a föld annyira tartja a vizet, hogy hetekig nem tud kiszáradni. Nincs szellőzés, a gyökér fulladozik… olvasd el újra a megelőzésről szóló részt.

De miért rossz a vizes föld, ha vízben gyökereztetünk is?

A különbség az elérhető oxigénmennyiségben van: a szaporításra vízbe tett növényi részek a vízből „veszik ki az oxigént” 😊. A földben lakó gyökerek viszont a közegbe jutó levegőből, amit kiszorít a túl sok víz.

Nagyanyáink nem kevergették a földet, mégis szépek voltak a növényeik! Miért?

Egyrészt azért igenis előfordult, hogy a növény rejtélyes mód „kiment”. Másrészt nagyanyáinknak kicsit élőbb kapcsolata volt a természettel, egyszerűen jobban látták, hogy mikor kér inni a növény. Harmadrészt pedig meg se fordult a fejükben, hogy ne az ablakba tegyék a növényeiket.

Tényleg tilos a kaspó?

Dehogy tilos. Sokan tartják úgy, hogy a kaspó egyenlő az instant túlöntözéssel, de ez nem igaz. Ha a fenti megelőzési szabályokat betartod, illetve megfelelő méretű a kaspó – azaz a cserép nem a kaspó karimáján lóg a levegőben, hanem leér a kaspó aljára, továbbá a cserép és a kaspó között is van körben hely, ahol járni tud a levegő –, akkor önmagában a kaspótól nem lesz semmi gond.

Nézz körül a webshopban, ha kedvet kaptál új növényekhez, vagy valamivel újra megpróbálkoznál. 

Köszönjük a cikket Bodnár Judit Lolának, akit az Instagramon lolacska néven találtok meg! 

Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig elsőkézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív vidóinkról!