24% kedvezmény! Részletek a főoldalon!

Így szaporítsd begóniáid

Biztos vagyok benne, hogy minden növények iránt érdeklődő embert előbb-utóbb utolér egy egyed a begóniák közül, hisz a fajta olyan sokszínű. Eme sokszínűség mellett még a szaporításuk lehet egy érv mellettük. Nagyon könnyen kitapasztalható folyamat, ami alatt egyszerűen tehetünk szert új kisnövényre. 

Begónia család 😊

 

Begóniákról röviden

 A begóniák eredetileg Dél- és Közép-Amerika, Afrika és dél-Ázsia trópusi és szubtrópusi nedves éghajlatú területeiről származnak. Ez alapozza meg például sok esetben a magasabb páratartalom igényüket. A növények egyivarúak, vagyis a hím és női virágok külön helyezkednek el ugyanazon a növényen. 

 Bonyolult osztályozási rendszer alapján csoportosítják a begóniákat. Megemlítés szintjén az osztályozás szempontjai a virágokra, a szaporítási módszerre és a levelekre épül. A gyökér szerkezetek is fontosak a fajok azonosításában, és leírhatók szálas” gyökérzettel rendelkező, rizómás és gumós gyökerűnek. Az Amerikai Begónia Társaság nyolc osztályba sorolja őket. 

Én csak a szobai körülmények között leginkább tartott, három csoportra fogok most fókuszálni, amik a király begóniák (rexek), a nádszárú begóniák (cane begonia) valamint a rizómások. 

 

1. Nádszárú begóniák (cane begonia)

 Ez a begóniák népszerű osztálya, könnyű tartásuk és szaporításuk, valamint virágzatuk miatt. Az osztály tagjai általában szálas gyökérrel rendelkeznek, felfelé növő habitussal és bambuszra hasonlító elágazó szárral. A “régi stílusú” angyalszárny begóniák is ebbe az osztályba tartoznak. Nevüket a levelek aszimmetrikus alakjáról kapták, amelyek sötétzöld színűek (lilásabb bordós beütéssel a levél felszínén és fonákján is) és ezüst pöttyök vannak rajtuk. Az első képemen szerepel is az angyalszárnyú begóniák legelterjedtebb példánya a Begonia corallina. Az angyalszárny begónia elnevezést idővel nem csak ezekre a begóniákra kezdték használni, hanem más hibridekre is, és úgy általánosságban is használták a nádbegóniák többségére, ezért ma már sokan nem használják ezt az elnevezést.

Balra: Begonia Sophie Cecile, Begonia Argenteo Guttata, Begonia Corallina de Lucerna

Jobbra: Begonia Looking glass

 

Begonia Tingley Mallet és Begonia Sinbad

 

 2. Rizómás begóniák 

 A rizomások csoportja a begóniák legnagyobb osztálya és több mint 700 fajt foglal magában. Megkülönböztetünk vastag szárú, vagyis rizómával rendelkező növényeket, amelyek vízszintesen nőnek a talaj közelében. Az új gyökerek és levelek ezekből a szárakból nőnek ki. Ezt az osztály az érdekes levelei, tömött növekedése és tavaszi virágzása jellemzi. Jól jellemzi ezt a csoportot a Begonia Bunchii (Erythrophylla).

Begonia Bunchii

 

A másik típusa az „egyenes illesztésű” (upright jointed) alkategória

Az egyenes ízületű rizómás begóniák alkategóriája egy földalatti rizómával rendelkezik, amely felfelé (kissé vesszőszerű) szárakat növeszt ahelyett, hogy kúszna. Mivel a fő szár a talaj alatt helyezkedik el, ez a típus meglehetősen szívós fajta. 

Begonia Little Brother Montgomery

 

 3. Rex begóniák

 Ahogyan a neve is sugallja, ez az osztály a begónia világ "királya". Technikailag a rizomás begóniák közé tartozik, de külön osztályba sorolják az élénk színű leveleik és a magasabb gondozási igényeik miatt. Leginkább azért termesztik őket, mert lenyűgöző leveleik vannak. Az élénk színek, formák és minták sokkal érdekesebbek a virágaiknál, amelyek általában halványak és jelentéktelenek. Napjainkban több száz nevesített rex hibrid elérhető, valamint számos névtelen is.

 A rexek nem „könnyen kezelhető” növények. Magas páratartalom (több mint 50% – egyes fajták többre vágynak, mint mások), porózus ültetőkeveréket, sekély cserepet, erős trágyázást igényelnek a növekedés során, és kerülni kell a túlöntözést.

Begonia “Fireworks”, Begonia “Royal Rubin”, Begonia “Cumbia”

 

Szaporításuk

 

Ültetőközeg

Itt, magukról a növényeknél használt ültetőközegeket fogom ismertetni, mert ez megegyezik az esetek többségében a szaporításnál használt közegekkel is. 

 A begóniákat laza, nedves közegben célszerű tartani, amihez perlitet, orchidea földet vagy kókuszchipest és magas minőségű virágföldet érdemes keverni, körülbelül 1:1 arányban. Begóniákkal való tartás során ettől az aránytól, saját tapasztalás alapján el lehet térni. Bekerülhetnek előbb nem említett ültetőközegek (például tőzeg, kókuszháncs, sphagnum moha és pon) is, valamint a bekeverési arányok is változhatnak adott fajtához (egyedhez) igazodva.  A közegeket természetesen magukban is használhatjuk, keverés nélkül. 

Tulajdonképpen ez egy kreatív  folyamat, amiben sokszor rögtönözni kell, nem csak az ültetőközeg kialakításában, de például szaporítás helyének kialakításában is. 

(A földkeverékek típusiról és keverésük módjáról Láng Veronika cikkében olvashattok bővebben.)

Környezet

Szaporítás során fontos a magasabb páratartalom (60% felett), ha földkeverékbe helyezzük a növény levéléből vagy szártagjából álló szaporítványunkat. 

Mibe helyezzük el ezeket a szaporítványainkat otthoni környezetben? 

Itt jelenik meg, a már előbb említett kreativitás. Pár tipp ezekre: kialakíthatunk szaporító dobozt konkrétan műanyag fedeles dobozból de használhatunk visszazárható zacskót vagy lefedhető poharat is. A felsorolás végtelen lehet, mert szinte bármi alkalmas lehet rá, ami jól záródik és áttetsző falakkal rendelkezik, hogy átengedje a fényt.

 

Példák szaporítási helyek kialakítására: üvegház, műanyag poharak, páradoboz

 

A szaporításba bármikor belefoghatunk, nincs konkrét ideje, amikor végre lehetne hajtani. Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a legeredményesebb időszak a késő nyár-kora ősz és kora tavasz közötti idő. Tehát a hőmérséklet körülbelül 18-24 fok között ideális, amitől felfele el lehet térni de lefele nem nagyon érdemes.

A fény kérdésében sem szoktam eltérni a szaporítás során a begóniákra jellemzőktől: direkt napfény ne érje, inkább sok szűrt fényt kapjon.

Magát a kis edényünket, legyen az bármi is, érdemes időszakonként szellőztetni. Erre remek alkalom, amikor épp megnézzük, hogy hol tart a folyamat. Személy szerint, nagyon szeretem figyelgetni, hogy hogy halad a kis növényke :) 

 

Szaporítási módok

 

  1. Levélről szaporítás

A rizómás - és rex begóniákat könnyen lehet levélről szaporítani. A leveleket egyaránt elhelyezhetjük valamilyen ültetőközegbe vagy levélnyéllel együtt vízbe is tehetjük őket. 

Ha a laza, jó vízáteresztésű közegben való elhelyezést választjuk, első lépésként steril közeget kell kialakítani a gombásodás és algásodás (mohásodás) elkerülése érdekében. Ezt például a közeg megmikrózásával könnyen el lehet érni. Ha frissen kibontott összetevőkből fog majd állni, elhagyhatjuk ezt a lépést. 

 

A közeg kiválasztásánál nincs konkrét szabály. Lehet csak kevert ültetőközeget választani, ami alá tehetünk egy réteg perlitet vagy mohát a nedvesség jobb biztosítása érdekében, de dönthetünk úgy is, hogy ezt elhagyjuk. Választhatjuk azt az utat is, ahol csak perlitet, mohát vagy tőzeget alkalmazunk közegnek. A tapasztalás idővel meg fogja mutatni, hogy nekünk melyik közeg válik be a legjobban.

Ültetőközegre két példa: perlit és földkeverék

 

Az eszközöket, amiket a levél levágásához és irdalásához fogunk használni (kés, szike, olló) szintén fertőtleníteni érdemes. 

 A szaporításhoz kiválasztott edény esetében ajánlott picit előre gondolkodni, hogy a majdani palántáinkat mennyire szeretnénk mozgatni. Ha nem szeretnénk jó ideig bíbelődni az ültetéssel, érdemes olyan cserepet választani, amiben sokáig tud fejlődni a növény. A kifejlett begóniák nem igényelnek nagy cserepet, szeretnek nyomorogni”. Tehát ha ezt az utat választjuk, a cserepet elhelyezhetjük lefedhető dobozban, visszazárható zacskóban vagy amit éppen megfelelőnek látunk ehhez.

 Miután ezekkel megvagyunk és leválasztottuk a növényről a szaporítani kívánt egészséges leveleket, feldarabolhatjuk őket. A feldarabolásuk/beirdalásuk történhet a főerek mellett vagy a levél közepének körbevágásával és az így kapott további részekkel. A feldarabolásnak célja, hogy minél több új növényre tegyünk szert.

Levél feldarabolására példák

 

Mielőtt a levélszeletkéket elhelyeznénk a földkeverékünkben, azt nedvesíteni érdemes. Én úgy szoktam csinálni, hogy a közeg durván egyharmadáig felöntöm vízzel. (Ha frissen felnyitott a szerves keverék, sok esetben még elég nedves a csomagolásban és így nem szoktam pluszban nedvesíteni). Ha nincs kivezetés az edény alján, nem szoktam csinálni rá.

 Ezek után a levélrész helyét a felszínhez közel alakítom ki, de semmiképp nem beleérve az alsó egyharmad nedves közegébe. A szeletkéket egymástól kellő távolságra helyezem el a laza, le nem nyomkodott közegben, ügyelve arra, hogy a széleik a doboz/edény oldalához ne érjenek hozzá. Ezzel elkerülhető a szélek rohadása. A főereknél beleállított szelvényeket lazán befedem az éppen  kiválasztott ültetőközeggel. 

Levelek elhelyezésére példák: a közeg felszínén gombostűvel való rögzítés és közegbe való közvetlen belehelyezés 

 

Van olyan módszer is, ahol a teljes levél főereinél csak beirdalom és egyben ráhelyezem a közeg tetejére. A beirdalásoknál rögzíteni érdemes a felszínhez, például gombostűvel. 

Természetesen hagyhatjuk egyben is a levelet, ilyen esetben vagy teljesen levágjuk a levél nyelét vagy hagyunk rajta egy kis nyélrészt és azzal együtt állítjuk bele a földkeverékben. Tapasztalatom szerint viszont a megvágott levéllel eredményesebb a szaporítás. 

Egyben meghagyott levél vízbe helyezve

 

  2. Rizómával szaporítás

Ez esetben is, ha a földkeverékben való elhelyezést választjuk, a fent említettek érvényesek. Annyival egészíteném ki, hogy a rizómás növény szárán nem érdemes sok levelet hagyni, a virágot is érdemes leválasztani, valamint ne legyen rajta friss levélke sem. Ezek mind veszik el az energiát a gyökérképződéstől és sok víz felvételére is kényszerítik a növényt. 

Rizómás szárral, vízben szaporított begónia

 

  3. Hajtásról való szaporítás

A nádbegóniák túlnyomó többségét szártagról tudjuk szaporítani. 

Levelekről történő próbálkozás kapcsán új növény nem fog kialakulni. Annak ellenére sem, ha a levél ki is gyökerezett. Mindenképpen szükséges a szártag és a rajta elhelyezkedő nódusz, hogy új növèny jöhessen létre. 

Begónia hajtások vízben elhelyezve, és már meggyökeresedett begónia hajtás

 

Az ültetőközeges szaporítást itt sem részletezném már, a fentebb említettek érvényesek. 

A vízben történő szaporításról viszont ejtenék pár szót. 

Ha nem esztétikai okokból vágjuk vissza angyalszárny begóniánkat (a nagy csupasz szárrész miatt vagy mert kinőtte a helyét), hanem konkrétan szaporítani szeretnénk, akkor a levágandó szártagon 2-3 nóduszt elég hagyni. Itt is érvényes, hogy sok levelet/virágot ne hagyjunk meg a hajtásunkon. A tiszta vágással levágott hajtásunkat érdemes szabad levegőn hagyni picit, hogy a vágás beszáradjon és az esetleges rohadást ezzel elkerüljük. Vannak, akik a szárrész végét növekedési hormonba mártják. Nekem ezzel nincs tapasztalatom, nem volt rá szükségem, mert a vízben történő szaporítás enélkül is nagyon eredményesnek találtam.

Az esetek nagy részében sima csapvizet alkalmazok, de szűrt- vagy esővízben is remekül megindul a gyökeresedés. A hajtás vízbe érő részénél fog megindulni a gyökeresedés. Sokszor konkrétan a vágásnál indul meg, vagy a nóduszközöknél. A nóduszon az új hajtás fog megindulni, akár a víz alattinál is. A vizet, ha nem válik zavarossá, nem szoktam cserélni. 

Ültetőközegbe történő elhelyezését akkor szoktam már megpróbálni a hajtásnak, ha már jó nagy és szerteágazó a gyökérzetet és/vagy új levelet nevelt ki a begónia. 

Ha átlátszó cserépben helyezzük el, akkor jól megfigyelhetjük a gyökérzet további fejlődését. 

Begonia Highway hajtás már közegben elhelyezve (sphagnum moha)

 

Pár szó a terráriumi begóniák szaporításáról

 

A magas páraigényű terráriumi begóniák szaporításáról csak pár szót ejtenék. Az ő esetükben is alkalmazható a levélről történő szaporításnál leírtak, valamint a rizómával rendelkezőknél is. Viszont a magas szárrésszel rendelkezőknél már nem dönthető el olyan könnyen, hogy csak szártaggal szaporíthatóak-e. Számos esetben levélről is szaporíthatóak. 

Két képsorozaton mutatom be a levélről illetve szártagból történő terráriumi begóniának a fejlődését szaporítás közben.

Begonia Amphioxus, egy példa a levélből és hajtásból is szaporítható terráriumi begóniára

 

Levélből szaporított Begonia Burkillii

 

Szártagból szaporított Begonia Malachosticta

 

A begóniák szaporításának bemutatása remélem mindenkinek meghozta a kedvét, hogy bátran belevágjon új szaporulat nevelésébe. Öröm látni is, hogy lesz egy növényi részből kifejlett növényünk, hiszen a megemlített módszerek valamelyikének alkalmazásával és a szaporulat fejlődésének nyomonkövetésével szép eredményeket érhetünk el.

 

Köszönjük a cikket Molnár Katinak, akit az Instagramon katie.s_leaves néven találtok meg! 

Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig elsőkézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív vidóinkról!

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni