A páradús levegő

 TITKOK & TRÜKKÖK A BELTÉRI DZSUNGELHEZ

A megfelelő páratartalom a szobanövények számára kulcsfontosságú tényező a növekedésük és egészségük szempontjából. Alapvetően a fény jelentőségét szoktuk hangsúlyozni, hiszen szerencsére számos szobanövényként tartható trópusi növény alkalmazkodó természetű, és alacsonyabb páratartalomban is remekül érzik magukat, de vannak fajták, amiknél létfontosságú lehet a megfelelő párásítás. 

Anthuriumok és begóniák az üvegházban (Kép forrása: Szontágh Sára, bloom_plantes)

Az ideális páratartalom

Otthonaink természetes páratartalma kb. 40-60% körül mozog. Ez általában pont kellemes a számunkra, sőt, ha ennél magasabb, már különböző gondokat is okozhat (pl. penészedés). A legtöbb szobanövénynek ez az érték tökéletesen megfelel, habár az esőerdőkben őshonos fajok eredeti élőhelyükön 80-90%-os páratartalomban élnek. Ugyan a legjobb, ha a növény természetes környezetét próbáljuk reprodukálni, egyes növények alkalmazkodnak a szárazabb levegőhöz, egy fajon belül is változatosak lehetnek az igények. Az ellenállóbb fajták remekül tudnak adaptálódni lakáskörülményekhez, míg akadnak olyan fajták, akiket megvisel. 

A páratartalom mérése otthon

Nagyon hasznos lehet beszerezni egy ún. higrométert, ami a levegő páratartalmát méri. Sokféle létezik, digitális és analóg is. Ha a növényeink különböző tüneteket produkálnak (állandó betegeskedés, száraz levélvégek), érdemes megmérni a páratartalmat, és ahhoz igazodva kicsit javítani a kondíciókon.

 Analóg higrométer

Külön figyelmet érdemes fordítani a mérésre szélsőséges időjárásviszonyok esetén. Télen a fűtés, míg nyáron a légkondícionáló teheti még szárazabbá a levegőt.

A száraz levegőtől szenvedő szobanövények tünetei 

A száraz, barnuló csúcsú leveleket gyakran a túl alacsony páratartalom okozhatja. Légy óvatos, mert könnyű összekeverni a jeleket egy állandóan szomjas, száradó növény tüneteivel, valamint a túl kemény csapvíz is lehet kiváltó ok.

Néhány növénynek gyűrött vagy deformált levelei lehetnek. Erre tipikus példa a philodendronok, kiváltképp a bársonyos levelűek. Alacsony páratartalom esetén a levelek beragadhatnak, és gyűrötten vagy szakadtan bújnak elő. Erre hajlamos például a Philodendron melanochrysum vagy a Philodendron verrucosum.

A páratartalomra érzékeny növényeket könnyebben támadják meg kártevők, elsősorban takácsatkák. Ez is sokszor a selymes levelű növényekre igaz, calatheák közül ilyen pl. a Calathea warscewiczii vagy a már említett bársonyos levelű philodendronok.

Az esőerdei származású növények esetében ha nem is észlelsz semmilyen tünetet, akkor is érdemes megpróbálni növelni a páratartalmat: általában segít, hogy gyorsabban, nagyobban és fényesebben bújjanak elő új leveleik.

Mint minden esetben, itt is javasoljuk, hogy alaposan járj utána új kedvenced “otthoni” körülményeinek, hiszen sok (de nem az összes!)  pozsgás, vagy kaktusz azonnal rothadásnak indul nedves levegőben.

Permetezés: Valóban növeli a páratartalmat?

Az egyik legismertebb (téves) módszer a növények spriccelése, sokan kezdőként beleesünk ebbe a hibába. Sajnos azonban a  permetezés nem növeli effektíven a levegő páratartalmát, csak abban az adott pár másodpercben.

 Egy másik dolog, amit a permetezéssel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy valójában közvetlenül a növények leveleit nedvesítjük, ami kontraproduktív is lehet, növelheti az esélyét a gombás vagy bakteriális megbetegedésnek, a frissen nyíló új levelek pedig berohadhatnak.

Nyáron sok növény meghálálja a reggeli finom, óvatos permetezést vagy olykor az alaposabb zuhanyoztatást, de mindig ügyeljünk rá, hogy közvetlenül a zsenge, új hajtások ne kapjanak hirtelen sok vizet, valamint mindig inkább reggel végezzük, hogy napközben gyorsan meg tudjanak száradni. Ha a nyári hőségben klímát használsz beltéren, a permetezést nem javasoljuk.

Hogyan növeljük hatékonyan a levegő páratartalmát? 

Kavicsos tálca

Egy másik híres módszer a kavicsokkal vagy agyaggolyóval feltöltött tálca/kaspó. Locsoláskor a felesleges, alul kifolyt vizet nyugodtan hagyhatod ott, ami így a párolgással kicsit növelheti a növény körül a páratartalmat. Figyelj rá, hogy a kavicsokat/agyaggolyókat ne lepje el a víz teljesen, különben a növény gyökerei folyamatosan vízben fognak állni, ami gyorsan rohadáshoz vezethet.

Ez a módszer nem olyan hatásos, de picit segíthet. Olyan esetben is jó megoldás, ha a kaspóból szeretnénk kicsit kiemelni a növényt, vagy egyszerűen csak lusták vagyunk minden locsoláskor kiönteni a vizet alóla. 

 Közös, agyaggolyóval megtöltött tálca a nedvesebb levegő érdekében (Kép forrása: Horváth-Lázár Lívia, plantingpigeon)

Csoportosítsd a növényeid!

A növények a leveleiken keresztül párologtatják el a vizet. Ha szorosan egymás mellé csoportosítod őket, mindegyikük hasznot húzhat ebből a folyamatból, mivel egy kis nedves mikroklímát hoznak létre. Más szóval, minél több növényed van, annál magasabb lesz a lakásod páratartalma és annál inkább segítik egymást. :)  

Ilyen esetben a száraz levegőt kedvelő, szárazságtűrő növényeidet helyez el máshol, pl. szukkulensek, kaktuszok.

Párásító

Kritikusan száraz levegő esetén bevetheted a levegő párásítót. Ez leginkább csak akkor működik jól, ha viszonylag kis helyen kell működtetni, és a növények közelében helyezed el. Vigyázz rá, hogy ne közvetlenül a levelekre fújjon. 

Vázák és vizes tálcák

Ha a növényeid közelében vizes tálcákat helyezel el, az kicsit segíthet a közvetlen közelében a levegő páradúsításán. Szintén klasszikus módszer a vízzel teli tárolók elhelyezése a radiátoron télen, mikor a fűtés szárazabbá teszi a levegőt. Ha esztétikusan szeretnéd ezt megoldani, akkor szép üvegekbe vagy esetleg vágott virágokkal/gyógynövényekkel teli vázákba töltsd, vagy a vízben szaporított növényeid helyezd el a közelükben.

Teregetés

Az egyik legjobb és legolcsóbb módszer a teregetés, mivel mosás után a nedves ruhák száradás közben növelik a levegő páratartalmát. Ez egy szuper módszer, amivel két legyet üthetünk egy csapással. :)

Megfelelő közeg

Magas nedvességtartalmú levegőt igénylő növényeinknél segíthet, ha olyan közeget választunk, ami lassabban szárad, de mégis kellően szellős - pl. sok Anthurium hálálja meg az ilyen jellegű törödést. Erre az egyik legjobban elterjedt megoldás ha sphagnum mohába, vagy sphagnum - kéreg keverékbe ültetjük őket, és hosszúkás cserepet választunk hozzá a számukra, hogy a szár nagyobb hosszán érintkezhessen a nedves közeggel.

Ezekben a közegekben fontos a konzisztens megfigyelés, hiszen szervesanyag lévén hajlamosak bomlani, rohadni: ez savasodással, a baktériumok elszaporodásával, és ezáltal a növényünk gyökereinek károsodásával járhat.

Sok népszerű szobanövény, bár cserépbe ültetve áruljuk, a vadonban epifita, vagy félepifita, sokszor kúszó habitusú formában éli a legboldogabb életét (pl. Epipremnumok, Philodendronok, Monsterák). A nedves, párás fakérget terráriumi körülményeken kívül szimulálhatjuk mohakarókkal, kókuszkarókkal, vagy speciálisan erre a célra gyártott futtatóközegekkel. Ezek biztosítanak egy kellően párás mikroklímát, ahol a léggyökerek megkapaszkodhatnak, és segíthetik a növény egészséges fejlődését.

Kabinet vagy terrárium 

A nagyon magas páratartalmat igénylő növényeket nem érdemes szobai körülmények közé szoktatni, ezért a nem túl nagy megnövő típusokhoz jó megoldás a terrárium. Ez gyakorlatilag egy zárt üvegedény, ami saját mikroklímát hoz létre - a víz elpárolog, de a terráriumban marad, és csapadékként visszacsepeg a fedélről, falakról.

Számos ritkább terráriumi begónia csak ilyen környezetben tartható. Akadnak olyan növények is, amik egyszerű szobai körülmények közt is jól érzik magukat, terráriumban viszont szó szerint burjánzanak. Nem feltétel a tartásukhoz a terrárium megépítése, de egy dekoratív megoldás lehet. Ilyenek pl. a fittoniák, vagy a Pellionia pulchra, Pellionia repens és a Marcgravia sintenisii.  

Üvegvitrint vagy kabinetet kicsit nagyobbra növő növényekhez érdemes beszerezni, de vigyázz, az igazán nagyra növő fajtákat nem érdemes, mert hamar kinövik a helyet és később annál nehezebb lesz kiszoktatni őket. Ilyenek például az egyes anthuriumok vagy bársonyos levelű philodendronok. Az anthuriumok többsége nagyon alkalmazkodó, és fiatalabb korukban a magasabb párában nevelve gyorsabban fejlődnek, de az aklimatizációra érzékenyebb fajtákat nem érdemes sokáig kabinetben nevelni, mert később, mikor kinövik, nagyon nehéz lesz kiszoktatni. Erre tipikus példa az Anthurium warocqueanum. 

Beltéri üvegház

Ha igazán szeretnéd fokozni az üvegház-élményt (és van hozzá elég tér a lakásodban), akkor átlátszó polikarbonát falakból álló üvegházat már több helyről tudsz rendelni. Ezeket beltéren is fel tudod építeni és nagyon nagyra megnövő növényeket is tudsz benne tartani.

Üvegvitrin és beltéri üvegház esetében érdemes ventillátort felszerelni, ami mozgatja a levegőt, hiszen a leveleken pangó víz egyenes út lehet a gombák, baktériumok szaporodásához.

Páradoboz

Páradobozban érdemes tartani a kisebb csemetéket és szaporításokat, mivel magas páratartalomban gyorsabban nőnek és megerősödnek. Ha gyakran szaporítasz pl. alocásiákat gumóról vagy anthuriumokat magokról, mindenképp érdemes egy átlátszó műanyag dobozt beszerezned hozzájuk. Az ún. “wetstick”, azaz gyökér- és levél nélküli szárdarab is csak magas párában, zárt dobozban fog megindulni. Általában 2-3 levél után, fokozatosan érdemes kiszoktatni őket a dobozos körülményekből a szobaiba. 

Átmeneti körülményeket teremthetsz egy pálcával, amivel résre nyitva tartod a páradoboz fedelét, majd ezt egyre növelve szoktathatod a csemetéket a szobai körülményekhez. 

A megfelelő hely kiválasztása

Ha azon szerencsések egyike vagy, akinél a fürdőszobában nagy ablak található, nyert ügyed van. Általában a fürdőszoba a legpárásabb helyiség egy lakáson belül, de csak akkor zsúfold tele növényekkel, ha kifejezetten világos is mellé. Kis ablakkal rendelkező, árnyékos fürdőkben gyorsan rohadásnak indulhatnak a növények. 

Egy világos konyha is jó döntés lehet, mert a gyakori főzés szintén páradúsabb levegőt biztosít. 

Milyen növényt válassz?

Ahogy az elején is írtuk, fajon belül is változatosak lehetnek az igények, és szárazabb levegőjű lakásban sem kell feltétlen mindenről lemondanod.

A calatheák híresek magas páraigényükről, de vannak szerencsére köztük ellenállóbb fajták is. A Calathea beauty star vagy a Calathea makoyana nagyon jól tűri nem csak a száraz levegőt, de a kiszáradást is.

A páfrányok közül válaszd a Szarvasagancs páfrányt vagy a krokodilpáfrányt. 

Az anthuriumok többsége elég szívós, és nem feltétlen szükséges vitrinben tartanod őket, de 50%-os páratartalom alatt már lassulhat a növekedésük, kisebb leveleket hoznak valamint ritkán virágoznak. Szinte szukkulens száraival, és vastag leveleivel az Anthurium villenaorum boldog lesz a nappalidban is.

Az orchideákat általában párás esőerdőkkel asszociáljuk, de rengeteg Phalaenopsis, Paphiopedilum, és a legtöbb álgumós/bulbás orchidea könnyedén megszokja a kellemes ablakpárkányokat, amennyiben megfelelő közeget biztosítunk számukra.

Általános szabály, hogy ha bármilyen növény megtetszik, előtte tájékozódj az igényeikről. A fénymennyiséget mesterséges megvilágítással könnyen lehet kicsit növelni, és a páratartalom is javítható trükkökkel. Ha nagyon páradús levegőt igénylő növénybe szerettél bele, ott érdemes kis terrárium építésén elgondolkodni, vagy vitrint beszerezni hozzájuk. 

Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig elsőkézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív videóinkról!

Köszönjük a segítséget a cikkhez Horváth-Lázár Líviának!