Miért sárgul a növényem?

Nagyon sokszor kapunk kétségbeesett leveleket, üzeneteket egy-egy növénnyel kapcsolatban, a tünetek pedig általában rejtélyes sárgulással kezdődnek. De miért sárgulnak a növények, és melyik mit jelent? Nem kell minden esetben rögtön megijedni, de érdemes megfigyelni, mi okozhatta épp, és mit tudsz tenni ellene.

1.Elöregedő levél 

Az egyik legártatlanabb oka a sárgulásnak az elöregedő levelek. A levelek nem élnek örökké, és egy idő után a növény (természetes úton) megszabadul tőle: az öreg levélből a növény lassan visszaszívja a benne rejlő fontos elemeket, pl. a lebomló klorofillt is, ami zölddé/színessé teszi. Ez a legalsó leveleken figyelhető meg: lassan elsárgul, majd az egész levél (miközben általában formáját megtartja) elveszti eredeti színeit, végül szépen leszárítja.

Teendő: Ez egy természetes, és a növény számára nagyon fontos folyamat, ezért ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy megvárod, és hagyod végbemenni a levél elhalálozását. Bár szemre zavaró lehet egy-egy erősen sárga levél, de valójában ha idő előtt levágod, azzal nagyon fontos energiaforrástól szakítod el. 

Kiegészítés: Bár a növényekben rejlő klorofill miatt a legtöbb növényt zöldnek látjuk, a színes (rózsaszín, bordó, lilás stb.) vagy fehér (pl. Aglaonema "White kiwi") növények is fotoszintetizálnak. Ez alól természetesen kivételt képeznek az albo variegata fajták, ahol a fehér szín egy “életképtelen” rész, genetikai hiba (gyakorlatilag nincs benne sem klorofill, sem más elem, ami a növény táplálását elősegítené). Ezért érzékenyek ezek a részek a kevés fényre/túl sok vízre.

2. (Téli) fényhiány, felkopaszodás

Télen jellemzően sokkal kevesebb a természetes fény, így ha nem használsz mesterséges megvilágítást, előfordulhat, hogy nem csupán egy-egy öregebb levéltől szabadulnak meg a növényeid. A felkopaszodás kifejezetten téli jelenség, de ha sötét a lakásod és a növényed fényigényes, ez egész évben előfordulhat.

Szintén sárguló alsó levelekben figyelhető meg, de túl sokat kezd eldobni a növény, a szára pedig elkezd megnyúlni, nőni kezd a levelek közti távolság, elveszti sűrű jellegét, az új levelek is kisebbek lesznek. Nagyon jellemző ez a bambusz begóniákra (fás szárú, ún. ‘cane’ begóniákra) télen, illetve a monsterákra. 

Teendő: Fényigényes növényt csak világos lakásban tartsunk, télen pedig érdemes lámpázni őket. Ha nem szeretnél fehér fényeket lakásodba, akkor számolj a felkopaszodás/sárgulás és megnyúlás lehetőségével. Nem szabad ilyenkor kétségbeesni, a legjobb, ha “túléled” a telet, ami így a fényigényes növényeknek kicsit “csúnyább” időszakot jelent, tavasszal pedig visszavágod amennyire tudod. Monsterákat, begóniákat akár tövig vissza lehet vágni (a föld felett egy nóduszt hagyva), biztosan kihajtanak. A levágott részeket érdemes több kisebb darabra vágni, és vízben gyökereztetni. 

Fontos: Ha a növényed elkezdett felkopaszodni, sajnos mindenképp vissza kell vágnod, a csupasz ágakon már nem fog levelet hozni.

Mindig ügyelj rá, hogy télen felkopaszodó növényed földje kellően kiszáradjon két locsolás között, a túl nedves közeg és kevés fény gyilkos kombináció tud lenni!

3. Túllocsolás

A téma, amiről nem lehet elég sokat beszélni. Írtunk már egy teljes cikket a túlöntözésről, aminek átolvasását kezdőknek feltétlenül ajánljuk. A túlöntözés elég változatos jeleket tud produkálni, de ha lankadó, erőtlen, sárga leveleket és puha szárat látsz, mindig a túlöntözésre gyanakodj!

A sárgulást mindig érdemes összevetni a körülményekkel és gondozásával: ha növényed sárgul, és mellé a locsolás/fénymennyiség nem volt egyensúlyban, valószínűleg a túl sok víz okozta sárgulással állunk szemben. Túl nedves, lassan kiszáradó, tömör föld, félárnyékos hely és erőtlen szárak társulnak még a sárga foltok mellé. 

Teendő: Sajnos a túl sok víz hamarabb öl, mint azt gondolnánk, ezért minél előbb ismered fel a jeleket, annál jobb. A legjobb, amit tehetsz, ha hagyod kiszáradni a földjét és fényes, meleg helyre teszed a növényed. Ha ez sem elég, meg kell vizsgálni a gyökereket: szedd ki a földjéből és minden elrohadt gyökérrészt vágj le egy tiszta, fertőtlenített ollóval. A rohadó gyökérrészek barnásak, puhák, és ha az ujjaid végighúzod rajta, a gyökér felső rétege “lecsúszik” róla, nem marad egyben - ilyenkor az a gyökérrész már elrohadt és jobb megszabadulni tőle. Ha kevés ép gyökér maradt növényeden, de a szára még erős, újra tudod gyökereztetni, de ne feledd: egy alulról rohadó, túllocsolt növényt sokszor nagyon nehéz már visszahozni az életbe. Legjobb módszer a megelőzés, télen pedig különösen ügyelj rá, hogy ne adj túl sok vizet nekik.

4. Szárazság

A túl száraz levegő vagy túl szárazon tartott közeg szintén okozhat sárgulást az arra érzékeny fajoknál. Ez általában sárga levélcsücskökben jelenik meg.

A szárazság okozta sárgulást a túllocsolás okozta sárgulástól a körülmények különböztetik meg: az alacsony páratartalom nehezen kitekeredő, gyűrött, beragadó levelekben, lassú növekedésben,  kis levélméretekben is megmutatkozik, azonban a növény szára és levelei nem válnak erőtlenné és puhává. Ezzel ellentétben a túl sok víznél az alulról rohadó növényt kókadt, gyenge levélszár és levelek jelzik. 

Teendő: Egy higrométerrel le tudod mérni lakásod páratartalmát. A lakások átlagos páraszintje kb. 40-60%, ami a legtöbb szobanövénynek megfelelő. Ha ennél magasabb párát igénylő növényt szeretnél beszerezni, akkor tippjeinkkel kicsit feljebb tudod tornázni a páraszintet, vagy párásabb közeget tudsz nekik varázsolni. Ha ennél alacsonyabb (pl. panellakás), akkor szárazságtűrő, szívós növényeket ajánlunk, amikről itt Instagram posztunkban tudsz olvasgatni. 

5. Kártevő

A kártevő okozta sárgulás teljesen más, mint a levélöregedés, fényhiány vagy a túllocsolás okozta.  Itt nem csak régi, alsó leveleken jelennek meg a foltok, sőt, kifejezetten az új, még zsenge, védtelenebb leveleket támadják meg a kártevők. Ha tehát egy új levél torzan, kiszívott, sárgás foltokkal, pöttyökkel bújik elő, érdemes azonnal átnézni kártevőre, jellemzően tripszre és takácsatkára. 

Mind a tripsz és a takácsatka nagyon jellegzetes pöttyös-foltos nyomokat hagy, ahogy kiszívják a növényből a tápanyagokat. Súlyos tripszfertőzésnél összefüggő sárgás, vagy akár elszáradó barna foltokat is láthatsz. Az atkafertőzés másik jele a finom, porszerű pókháló, ami általában a levélfonákot és a szárakat borítja.

A viaszvirágok jellegzetes kártevői c. cikkünkben már jó pár gonosztevőt összeszedtünk nektek. Mivel a tripsz és takácsatka szintén megérdemel egy bővebb kifejtést, az ellenük való megküzdési stratégiákat majd egy másik cikkünkben fejtjük ki hosszasabban. 

Teendő: Ha új leveleken látsz sárgulást, illetve ha a foltok szétszórt pöttyök, kiszívott, nem egészséges zöld levélrészeket jelentenek, mindig nézd át kártevőre! A tripsz szabad szemmel és viszonylag jól látható, hosszúkás, színe fehér (fiatal, repülni még képtelen) vagy fekete (idősebb, repülni is képes). Az atka apróbb, szemmel nehezebben látható, sokkal kevésbé mozgékony, általában a pókhálót hamarabb vesszük észre. Megelőzésképp a legjobb a rendszeres ellenőrzés, a levelek letörlése, nyáron zuhanyoztatás, valamint a ragadozóatkák használata. Kialakult, súlyosabb fertőzésre vegyszeres megoldást és visszavágást, valamint karantént javaslunk. 

Kiegészítés: Az itt-ott szétszórtan megjelenő sárga pöttyök nem feltétlenül közvetlenül kártevők nyomai. Különösen philodendronoknál nagyon jellemző a nektár termelés, ami kiégetheti a növény saját leveleit. Erről a jelenségről itt írtunk részletesen. 

6. Tápanyaghiány

Ha sosem használsz tápoldatot a növényeidnél, egy idő után fejlődésük lassulni fog, kisebb leveleket hoznak, illetve színük fakóbb lesz. Frissen átültetett növényt kb. 6-8 hétig nem kell tápoldatozni, azonban nagyjából ennyi idő alatt a földben rejlő tápanyagokat fel is használja. Használj folyamatosan adagolható, kiegyensúlyozott tápoldatot, amivel nem tudod “túltápozni” növényeid vagy kiégetni a gyökereket!

Van pár növény, aminél nagyon jellegzetes a tápanyaghiány, egyik ilyen erről híres faj a Monstera adansonii, amelyiknél a magnéziumhiány sárga foltokat okoz. Viszonylag könnyen keverhető a tripsz okozta fertőzéssel, ezért ilyenkor is mindig a körülmények adják meg a választ: használsz-e szobanövényeknek való, kiegyensúlyozott tápoldatot? Mikor ültetted át növényed, nem túl kicsi-e a cserepe? Hol jelentkeznek a foltok, épek-e az új levelek? 

 

Reméljük segítettünk kicsit az összefoglalóval, és egy kicsit talán közelebb kerülsz a megoldáshoz, ha növényeid ijesztő tüneteket produkálnak. A diagnosztizáláshoz mindig ezeket a lépéseket vedd sorra:

• Erős, élettel teli a növény és csupán 1-2 alsóbb levél sárgul? (Levél elöregedés)
• Élettelenek a levelek, lefelé kókadoznak, a szár puha, erőtlen? (Túllocsolás)
• Erősnek tűnik, azonban alul nagyon sokat ledobott, a szár megnyúlni látszik? (Fényhiány, felkopaszodás)
• Páraigényes növényről van szó, a lakásod levegője túl száraz? (Szárazság)
• Az új levelek sérültek, betegek, több helyen elszórt, kiszívott sárga foltokat figyelsz meg? (Kártevő)
• Nem használsz tápoldatot, esetleg rég kapott friss földet? (Tápanyaghiány)

 

Bármilyen probléma esetén ezeket vizsgáld meg:

1. A növény igényei (fény, víz, közeg, pára)
2. Lakásod adottságai (Fény, pára)
3. Locsolási szokások
4. Kártevők 

 

Reméljük ezekkel a szűkítő kérdésekkel már sikeresen ki tudsz zárni problémákat és hamarabb megoldást találsz a tünetekre. Ne feledd, a sárgulást mindig a többi tünettel és a körülményekkel együtt kell megvizsgálni, illetve első körben szinte mindig a fény/víz arányt és a kártevőt érdemes felülvizsgálni!

 

Kövessétek Instagram és Tiktok oldalunk is, hogy mindig első kézből értesüljetek legújabb cikkjeinkről és informatív videóinkról!