Növénynevelő kihívás 2024 - 2025 - beszámolók, 4. rész
Utolsó forduló
Tavaly meghirdetett növénynevelő kihívásunk utolsó fordulójához értünk. Hihetetlen, milyen gyorsan eltelt egy év. :) Megint nagyon izgalmas volt látni, hogyan fejlődnek a csemeték hónapról hónapra.
Ebben a befejező részben az idei versenyt lezárjuk. Nagyon köszönjük az összes versenyző belefektetett energiát, szuper ügyesek voltatok! A versenyzőkről itt tudtok többet olvasni, az első beszámolókat itt, a másodikat itt, a harmadik pedig itt tudod elolvasni.
Koplányi Szabolcs
Először is szeretném megköszönni a lehetőséget a Tropical home csapatának, hogy részt vehettem ebben a megmérettetésben. Nagyon sokat tanultam ebben az 1 évben ezekről a növényekről tapasztalat útján és a versenytársak beszámolóiból is. Magamtól nem biztos, hogy belevágtam volna ezeknek a növényeknek a tartásába mert eléggé komfortzónámon kívül esnek :-)
Alocasia “Jacklyn”
Végül nekem kicsit ő lett a mumus növény. Amikor hozzám került az átültetés után szépen meglódult de a téli időszakban sajnos a hosszú téli sötét napok megtették hatásukat és eldobta a leveleit. Utána magára talált és rövid idő alatt hozott két levelet is de nyáron újra megtorpant. A nagy áttörést a nyári szabadtéri tartástól vártam de nem nagyon következett be. Kapta rendszeresen a levéldísznövény tápoldatot de az egész nyári termés egy félig kifejlődött levél volt. Most úgy látom, hogy újra próbál egy új levelet hozni
úgyhogy nem adom még fel.

Hoya carnosa "Krimson princess"
Eddig nem voltak hoyák itthon de tavaly megvettem és versenyen kívül neveltem a kihívás csomagot. Abban volt egy kis Hoya cv Chouke. Az annyira szépen beindult, hogy nagy kedvenc lett. Már nem tudom lassan hova terelni a hosszú hajtásait. Ez a kis hoya carnosa igen közel került a szívemhez főleg mert nekem kellett gyökereztetni is. Szerintem kicsit korán ültettem el de hamar magára talált, mostanra pedig szinte hétről hétre hozza az új gyönyörű színű leveleit. Lassan szüksége lesz e nagyobb cserépre mert az elsőt már kinőtte és mindig fel akar borulni és lassan valami támasztékot is kapni fog:-) A nyári kintlét neki is jót tett, nagyon szép színe lett a leveleknek.

Anthurium "Silver blush"
Őt is nagyon megszerettem az 1 év alatt. Nagyon szépen csillogott a levele nyáron a felkelő nap fényében és hatalmas levelei lettek. A 11 x 11 cm-es cserép is lassan kicsi lesz, a gyökerei alul már kimásztak. Sok ijesztőt olvastam róla, hogy gombásodásra hajlamos a gyökere, meg vigyázni kell nagyon a locsolással stb.. de ebben az ültetőkosárban nem volt vele semmi baj se télen sem nyáron.

Platycerium bifurcatum
Tőle tartottam a legjobban a kihívás során. Télen nem is nagyon tetszett amit produkált de a nyár meghozta itt is a fejlődést. Nem tudom, hogy mekkorára kellett volna fejlődnie ennyi idő alatt de szerintem elég jól érzi magát. Nem sárgulnak a levelei és amiket azóta hozott az eddigiekhez képest hatalmasak és szép üdezöldek. Nem tudom mennyiben befolyásolta a fejlődését de egész nyáron tillandsiák laktak felette és kapott ő is lehulló orchideatápoldatos vizet amivel a tillandisákat spricceltem.

Adancsek Annamária
Anthurium “Silver Blush”


Platycerium bifurcatum

Hoya carnosa "Krimson princess"

Alocasia “Jacklyn”


Szilágyi Andrea
Ha valaki azt hiszi, a növények unalmasak, még sosem látott Anthuriumot szűk cserépben, páfrányt trófeává érni, Alocasiát színpadiasan levelet eldobni vagy Hoyát kocsánydrámázni. A nappalimban ez a nyár az idén körülöttük forgott. Az idei NNK végső fordulójában még egyszer utoljára kukkantsunk bele együtt naplóbejegyzéseikbe.
Anthurium „Silver Blush” – A kis vagány
június 25.
De most őszintén…ez komoly?! Koccolás nélkül már nem tudok egy normális levelet növeszteni, folyton az üvegfalakba ütközöm jobbról-balról-felülről. Hahó, embeeer! Kezdem kinőni ezt az üvegházat! Nameg a gyökereim is konkrétan már kikacsintanak a cserép alján. Szűk ez nekem, nagyon szűk, alul-felül. Baj lesz, ha nem készül az átültetés meg valami kis tuti új hely nekem.
július 5.
Na. Erről van szó: új közeg, új élet: önöntözős luxi-cserép, friss aroid mix, és figyeljetek! A fő tövem mellett három új oldalhajtás is nekilódult. Családi buli a köbön! Ja. Ha már család: az emberem folyton olvas és kutakodik. Kiderítette, hogy nem Silver Blush famíliából, hanem inkább egy Anthurium Domino szülőtől származom, ami egy Silver Blush és Dorayaki hibrid… merthogy olyan kis kompakt vagyok -azt mondja - és olyan csuda kerekdedek a leveleim. De a családfakutatás még nem ért véget, ki tudja mi lesz belőle (m)?!
augusztus 28.
Teljesen más itt a levegő a polcon. Tényleg, nemismondtam: átkerültem ide az üvegkalickából. Végre! Persze, a magas pára, na az hiányzik. Kárpótlásul egy héten többször is kapunk finom vízpermetet, ami jól esik és a tövemnél lévő moha is segít némiképp, hogy itt kint is komfortosabb legyen a klíma. És hellóó… mellettem a nagytesó anthuriumok monumentális levelekkel pózolnak. Wow… és a tempó: napi egy centit növeszt az egyik új levelén a Clarinervium. Ő a példaképem. Hát persze, hogy én sem maradhatok le – két friss levelem nőtt, erősebbek és nagyobbak, mint eddig valaha.
Hoya carnosa „Krimson Princess” – Az üdvöske
június 14.
Nyár, napsütés a déli ablakban naplementéig… szép is lenne nyugiban… de persze engem megint megtalált a gyapjastetű, mind az összes, hogy törné ki a nyavalya… Pfuj! Szerencsére megint kaptam fürdőt, neem-olajat, valami gyógynövényes kezelést, kis extra figyelmet és törődést – szóval jelentem: túléltem, ragyogok tovább.
július 10.
A túlélés örömére egy jókora hajtást is növesztettem csuda-rózsaszínes levelekkel, amik aztán annak rendje-módja szerint szépen kifehéredtek. Komoly tépelődés előzte meg, hogy rácson, futtatóra tekeredve vagy függőkosárban csüngve díszítsem a szobát, de mivel itt az ablakban nekem pompás és szívesen maradnék, így a futtatóra esett a választás, már bele is kapaszkodtam, mintha mindig az enyém lett volna.
Valamit majdnem elfelejtettem: nem csak az anthuriumnál kutat az ember… na hát szép is lenne, ha kihagyna. Szóval az derült ki, hogy a teljes pompás nevem: Hoya Carnosa Rubra Krimson Princess. Ez aztán elegáns, ugye? Nekem nagyon tetszik.
augusztus 25.
Az van, hogy a szomszéd hoyák folyvást színes-formás csuda virágokkal hencegnek – az Oculata, a Sabah, a Multiflora és még a Lasianta is… így én is nekifutottam és megpróbáltam: neveltem egy kicsi kocsányt, helyes kis csinosat… hm... aztán végül inkább mégis eldobtam. Korai volt. Inkább majd tavasszal mutatok valamit. Az ember persze elszomorodott, de egy Princessre tudni kell várni.
Alocasia „Jacklyn” – A trópusi díva
június 20.
A csemetéim köszönik pompásan vannak az új kis elegáns üvegházukban, fullos a klíma meg a világításra sincs panasz és van elég tér is végre. Ahogy hozzájuk az illik is.
És nézzétek… nemhiába kerültem a VIP full-spektrumos lámpa alá: tadaam…meg is érkezett a második levelem! Gyönyörű, szépséges… aztán ahogy jött, ment is: csupán röpke két hétig tündököltünk együtt, aztán jöttek azok a kis átokfajzatok: a takácsatkák! Szégyen. Az ember persze azonnal intézkedett, de nem volt mit tenni… a régi levelem odaveszett. Dráma az életem.
augusztus 30.
Kaptam extra tápoldatot a tengerentúlról – valami rém kacifántos neve van: Liquid Gold Leaf Photo+ – de hívjuk inkább egyszerűen csak „limitált szériás díva-koktélnak”. Ha ettől sem leszek újra nagyformában, hát akkor semmitől. A gyerekeim közben már önöntözős cserépben nőnek, szépen, egészségesen, ahogy illik. Előbb-utóbb a babérjaimra törnek.
Platycerium bifurcatum – A házi agancsos
június 18.
Jól érzem magam itt a nagy növényes térelválasztón és meglódultak a leveleim is. Most aztán már tényleg látszik, ízig-vérig szarvasnak készülök: a szép, hosszú, íves leveleim már jócskán túllógnak a polclapon. A cserepem alá kaptam egy agyaggolyó ágyat, szóval a páratartalom is majdnem olyan, mintha zuzmós-mohás esőillatú erdőben csücsülnék.
július 22.
A kagylólevelem is nőtt, bár kissé sárgásabb, mint eddig. Az ember majd’ pánikba esett, de megnyugtattam: ez teljesen normális. Ezek a kagylós levelek kapaszkodnak, gyűjtenek, tárolnak. Ez a kamrám.
szeptember 5.
Egyre többször beszél az ember arról, mikor a kezébe vesz és jobbról-balról méreget: elég nagy leszek nemsoká ahhoz, hogy falra montírozzon. Nem is tudom. Izgalmasan hangzik így elsőre. Egy megfelelő fakéreg, kellő mennyiségű moha és egy korrekt útmutatás, ezt emlegeti az ember, hogy ezek után néz hamarosan… aztán feltesz a szoba-fal közepére, igazi dísznek. Szívmelengető hallgatni.
Horváth Dóri
Alocasia "Jacklyn"
Mind a két Jacklyn baba szépen növekszik, a gyökérzetük is elérte az a méretet, hogy úgy döntöttem, hogy kiveszem őket az eddigi sphagnum moha közegükből, és kísérletképpen az egyiket laza, levegős földbe ültetem, a másikat pedig vízben tartom, ezzel előkészítve a semi- hydro közegre. A cserepes Jacklynt még mindig magas páratartalmú terráriumban tartom, a vízben lévőt viszont kivettem onnan, hogy jobban kitapasztalhassam az igényeit.
Hoya carnosa "Krimson Princess"
A nyár végével a Hoya lelkes növekedésbe kezdett, valószínűleg az alacsonyabb hőmérsékletet, de még mindig bőséges napsütést hálálta meg. Az eredeti mellett elindított még egy növekedési pontot, és már ott is három pici levélkével rendelkezik.
Anthurium "Silver Blush"
Az Anthurium továbbra is kitartóan növekszik, bontja a szebbnél szebb leveleit. Még amíg kitart a melegebb idő át kéne ültetnem, mert nyáron szépen kinőtte a második cserepét is. Még egy meglepetéssel is készült számomra, ugyanis egyszer csak egyik pillanatról a másikra növesztett egy virágot! Eleinte azt hittem hogy egy erősen deformált levélről van szó, de amint látványosan kinyúlt a többi level közül már láttam, hogy egy kis virágról van szó. Már értem, hogy miért olyan közkedvelt növény az otthoni keresztezési kísérletekhez. Ha beszerzek még pár Anthuriumot én is biztosan próbálkozni fogok vele. A két kis növendék is jól érzi magát, ők már messzebbre is költöztek a szülő növénytől, de ott sincsen semmi panaszuk.
Platycerium bifurcatum
Mióta jobban odafigyelek a fényigényeire szépen növekszik, erős, nagyobb és nagyobb leveleket hoz. Sajnos a nyáron megégett leveleit ledobálja, de érkezik az utánpótlás, úgyhogy miatta sem aggódok. Átültettem egy mohagömbre, és úgy tűnik egyetért a döntéssel, ugyanis növesztett egy takarólevelet is.
Összefoglalás
Nagyon köszönöm a lehetőséget, izgalmas évre nézek vissza. Rettentően büszke vagyok, ugyanis sikerült teljesítenem a célkitűzésem, miszerint egy növényt se pusztítsak el. Amit pedig mindenképpen nyertem a kihívásból, az az Anthuriumok és az Alocasiák iránti lelkesedésem. Ezen lehetőség nélkül valószínűleg még sok időbe beletelt volna, amíg felfedezem őket, és próbát teszek velük. Köszönöm!
Harsányi Zalán
Anthurium “Silver Blush”

Hoya carnosa “Krimson Princess”

Alocasia “Jacklyn”


Platycerium bifurcatum
