25 ezer forint feletti vásárlás esetén ajándék Monstera obliqua "Peru" 6cm-es cserépben! Érvényes: 10.02-10.06.

Növénynevelő kihívás 2024 - 2025 - beszámolók, 4. rész

Utolsó forduló

Tavaly meghirdetett növénynevelő kihívásunk utolsó fordulójához értünk. Hihetetlen, milyen gyorsan eltelt egy év. :) Megint nagyon izgalmas volt látni, hogyan fejlődnek a csemeték hónapról hónapra. 

Ebben a befejező részben az idei versenyt lezárjuk. Nagyon köszönjük az összes versenyző belefektetett energiát, szuper ügyesek voltatok! A versenyzőkről itt tudtok többet olvasni, az első beszámolókat itt, a másodikat itt, a harmadik pedig itt tudod elolvasni. 

Koplányi Szabolcs

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget a Tropical home csapatának, hogy részt vehettem ebben a megmérettetésben. Nagyon sokat tanultam ebben az 1 évben ezekről a növényekről tapasztalat útján és a versenytársak beszámolóiból is. Magamtól nem biztos, hogy belevágtam volna ezeknek a növényeknek a tartásába mert eléggé komfortzónámon kívül esnek :-)

Alocasia “Jacklyn”


Végül nekem kicsit ő lett a mumus növény. Amikor hozzám került az átültetés után szépen meglódult de a téli időszakban sajnos a hosszú téli sötét napok megtették hatásukat és eldobta a leveleit. Utána magára talált és rövid idő alatt hozott két levelet is de nyáron újra megtorpant. A nagy áttörést a nyári szabadtéri tartástól vártam de nem nagyon következett be. Kapta rendszeresen a levéldísznövény tápoldatot de az egész nyári termés egy félig kifejlődött levél volt. Most úgy látom, hogy újra próbál egy új levelet hozni
úgyhogy nem adom még fel.

Hoya carnosa "Krimson princess"


Eddig nem voltak hoyák itthon de tavaly megvettem és versenyen kívül neveltem a kihívás csomagot. Abban volt egy kis Hoya cv Chouke. Az annyira szépen beindult, hogy nagy kedvenc lett. Már nem tudom lassan hova terelni a hosszú hajtásait. Ez a kis hoya carnosa igen közel került a szívemhez főleg mert nekem kellett gyökereztetni is. Szerintem kicsit korán ültettem el de hamar magára talált, mostanra pedig szinte hétről hétre hozza az új gyönyörű színű leveleit. Lassan szüksége lesz e nagyobb cserépre mert az elsőt már kinőtte és mindig fel akar borulni és lassan valami támasztékot is kapni fog:-) A nyári kintlét neki is jót tett, nagyon szép színe lett a leveleknek.

Anthurium "Silver blush"


Őt is nagyon megszerettem az 1 év alatt. Nagyon szépen csillogott a levele nyáron a felkelő nap fényében és hatalmas levelei lettek. A 11 x 11 cm-es cserép is lassan kicsi lesz, a gyökerei alul már kimásztak. Sok ijesztőt olvastam róla, hogy gombásodásra hajlamos a gyökere, meg vigyázni kell nagyon a locsolással stb.. de ebben az ültetőkosárban nem volt vele semmi baj se télen sem nyáron.

Platycerium bifurcatum


Tőle tartottam a legjobban a kihívás során. Télen nem is nagyon tetszett amit produkált de a nyár meghozta itt is a fejlődést. Nem tudom, hogy mekkorára kellett volna fejlődnie ennyi idő alatt de szerintem elég jól érzi magát. Nem sárgulnak a levelei és amiket azóta hozott az eddigiekhez képest hatalmasak és szép üdezöldek. Nem tudom mennyiben befolyásolta a fejlődését de egész nyáron tillandsiák laktak felette és kapott ő is lehulló orchideatápoldatos vizet amivel a tillandisákat spricceltem.

Adancsek Annamária

Az utolsó fordulóhoz érkezve hálás vagyok a lehetőségért, hogy megismerkedhettem új növényekkel és láthattam mások tapasztalatait is!
A nyári forróságban mindenki túlélte, aminek örültem, viszont jobban kellett volna figyelnem két növényre, hogy mennyi fény éri őket, ezért kezdjük is velük:

Anthurium “Silver Blush”


Sajnos a nyaralásunk alatt túl sok napfény érte, ezért megégtek a levelei. Mikor hazaértünk egyből láttam a katasztrófát, szerencsére azóta kicsit sikerült magához térnie és kaptam tőle két pici növényt illetve egy új levelet és egy kezdeményt aminek nagyon örültem. Összességében a tapasztalatom az anthuriumokkal pozitív volt a kihívás alatt, mindenképpen beszerzek még. Igényeiben rendszeres (nálam heti) öntözés és tápoldatozásra van szüksége, az elkövetett hibákat jól bírja, kezdőknek abszolút ajánlanám.

Platycerium bifurcatum


A másik áldozata a nyaralásnak. Sajnos a levelei sokat vesztettek a színükből ha nagyobb mennyiségű napfénynek vannak kitéve. A pozitívum az, hogy nagyon szép nagy kapaszkodó levelet növesztett, úgyhogy visszatettük a félárnyékos helyre ahol a nyár előtt volt. Nálam nagyon lassan nőtt az egy év alatt, kíváncsi vagyok a többiek milyen praktikákat alkalmaztak vele. Talaját nem hagytam nedvesen, megvártam amíg a felső néhány centiméter kiszárad és utána öntöztem csak. Tőlem nagyobb figyelmet igényelt mint a többi növény ahhoz, hogy túléljen.


Hoya carnosa "Krimson princess"

Talán az egyik kedvencem a növényekből, szépen nődögélt az elmúlt három hónapban és összességében nagyon elégedett vagyok vele. A hoyákat egyébként is ajánlanám kezdőknek, főleg a vastagabb, "viaszosabb" levelűeket. Öntözés tekintetében általában hagyom kicsit kiszáradni két öntözés közt.   

 

Alocasia “Jacklyn”


Nagy meglepetésemre kaptam tőle egy gyönyörű nagy levelet, mondhatni kezdünk zöldágra vergődni egymással és már látom a száron, hogy a következőre is készül. Egy kicsit ő is macerásabb növény, nekem sok időmbe került mire találtam neki egy helyet a lakáson belül amit ő is kedvelt. Átültetésnél láttam ugyan néhány gumót amiket inkább otthagytam, de ha következő cserép méretre kerül sor, mindenképpen megpróbálom szaporítani is. Nálam heti öntözést igényel illetve lassan egy támasztékot is be kell szereznem neki. Ez a típusú növény nehezen viselte nálam ha nem optimális körülmények között volt tartva, remélem a jövőben is megörvendeztet jó néhány levéllel.

Szilágyi Andrea

Ha valaki azt hiszi, a növények unalmasak, még sosem látott Anthuriumot szűk cserépben, páfrányt trófeává érni, Alocasiát színpadiasan levelet eldobni vagy Hoyát kocsánydrámázni. A nappalimban ez a nyár az idén körülöttük forgott. Az idei NNK végső fordulójában még egyszer utoljára kukkantsunk bele együtt naplóbejegyzéseikbe.

Anthurium „Silver Blush” – A kis vagány

június 25.
De most őszintén…ez komoly?! Koccolás nélkül már nem tudok egy normális levelet növeszteni, folyton az üvegfalakba ütközöm jobbról-balról-felülről. Hahó, embeeer! Kezdem kinőni ezt az üvegházat! Nameg a gyökereim is konkrétan már kikacsintanak a cserép alján. Szűk ez nekem, nagyon szűk, alul-felül. Baj lesz, ha nem készül az átültetés meg valami kis tuti új hely nekem.

július 5.
Na. Erről van szó: új közeg, új élet: önöntözős luxi-cserép, friss aroid mix, és figyeljetek! A fő tövem mellett három új oldalhajtás is nekilódult. Családi buli a köbön! Ja. Ha már család: az emberem folyton olvas és kutakodik. Kiderítette, hogy nem Silver Blush famíliából, hanem inkább egy Anthurium Domino szülőtől származom, ami egy Silver Blush és Dorayaki hibrid… merthogy olyan kis kompakt vagyok -azt mondja - és olyan csuda kerekdedek a leveleim. De a családfakutatás még nem ért véget, ki tudja mi lesz belőle (m)?!

augusztus 28.
Teljesen más itt a levegő a polcon. Tényleg, nemismondtam: átkerültem ide az üvegkalickából. Végre! Persze, a magas pára, na az hiányzik. Kárpótlásul egy héten többször is kapunk finom vízpermetet, ami jól esik és a tövemnél lévő moha is segít némiképp, hogy itt kint is komfortosabb legyen a klíma.  És hellóó… mellettem a nagytesó anthuriumok monumentális levelekkel pózolnak. Wow… és a tempó: napi egy centit növeszt az egyik új levelén a Clarinervium. Ő a példaképem. Hát persze, hogy én sem maradhatok le – két friss levelem nőtt, erősebbek és nagyobbak, mint eddig valaha.

Hoya carnosa „Krimson Princess” – Az üdvöske

június 14.
Nyár, napsütés a déli ablakban naplementéig… szép is lenne nyugiban… de persze engem megint megtalált a gyapjastetű, mind az összes, hogy törné ki a nyavalya… Pfuj! Szerencsére megint kaptam fürdőt, neem-olajat, valami gyógynövényes kezelést, kis extra figyelmet és törődést – szóval jelentem: túléltem, ragyogok tovább.

július 10.
A túlélés örömére egy jókora hajtást is növesztettem csuda-rózsaszínes levelekkel, amik aztán annak rendje-módja szerint szépen kifehéredtek. Komoly tépelődés előzte meg, hogy rácson, futtatóra tekeredve vagy függőkosárban csüngve díszítsem a szobát, de mivel itt az ablakban nekem pompás és szívesen maradnék, így a futtatóra esett a választás, már bele is kapaszkodtam, mintha mindig az enyém lett volna.

Valamit majdnem elfelejtettem: nem csak az anthuriumnál kutat az ember… na hát szép is lenne, ha kihagyna. Szóval az derült ki, hogy a teljes pompás nevem: Hoya Carnosa Rubra Krimson Princess. Ez aztán elegáns, ugye? Nekem nagyon tetszik.

augusztus 25.
Az van, hogy a szomszéd hoyák folyvást színes-formás csuda virágokkal hencegnek – az Oculata, a Sabah, a Multiflora és még a Lasianta is… így én is nekifutottam és megpróbáltam: neveltem egy kicsi kocsányt, helyes kis csinosat… hm... aztán végül inkább mégis eldobtam. Korai volt. Inkább majd tavasszal mutatok valamit. Az ember persze elszomorodott, de egy Princessre tudni kell várni.

Alocasia „Jacklyn” – A trópusi díva

június 20.
A csemetéim köszönik pompásan vannak az új kis elegáns üvegházukban, fullos a klíma meg a világításra sincs panasz és van elég tér is végre. Ahogy hozzájuk az illik is.

És nézzétek… nemhiába kerültem a VIP full-spektrumos lámpa alá: tadaam…meg is érkezett a második levelem! Gyönyörű, szépséges… aztán ahogy jött, ment is: csupán röpke két hétig tündököltünk együtt, aztán jöttek azok a kis átokfajzatok: a takácsatkák! Szégyen. Az ember persze azonnal intézkedett, de nem volt mit tenni… a régi levelem odaveszett. Dráma az életem.

augusztus 30.
Kaptam extra tápoldatot a tengerentúlról – valami rém kacifántos neve van: Liquid Gold Leaf Photo+ – de hívjuk inkább egyszerűen csak „limitált szériás díva-koktélnak”. Ha ettől sem leszek újra nagyformában, hát akkor semmitől. A gyerekeim közben már önöntözős cserépben nőnek, szépen, egészségesen, ahogy illik. Előbb-utóbb a babérjaimra törnek.

Platycerium bifurcatum – A házi agancsos

június 18.
Jól érzem magam itt a nagy növényes térelválasztón és meglódultak a leveleim is. Most aztán már tényleg látszik, ízig-vérig szarvasnak készülök: a szép, hosszú, íves leveleim már jócskán túllógnak a polclapon. A cserepem alá kaptam egy agyaggolyó ágyat, szóval a páratartalom is majdnem olyan, mintha zuzmós-mohás esőillatú erdőben csücsülnék.

július 22.
A kagylólevelem is nőtt, bár kissé sárgásabb, mint eddig. Az ember majd’ pánikba esett, de megnyugtattam: ez teljesen normális. Ezek a kagylós levelek kapaszkodnak, gyűjtenek, tárolnak. Ez a kamrám.

szeptember 5.
Egyre többször beszél az ember arról, mikor a kezébe vesz és jobbról-balról méreget: elég nagy leszek nemsoká ahhoz, hogy falra montírozzon. Nem is tudom. Izgalmasan hangzik így elsőre. Egy megfelelő fakéreg, kellő mennyiségű moha és egy korrekt útmutatás, ezt emlegeti az ember, hogy ezek után néz hamarosan… aztán feltesz a szoba-fal közepére, igazi dísznek. Szívmelengető hallgatni.


Horváth Dóri

Alocasia "Jacklyn"


Mind a két Jacklyn baba szépen növekszik, a gyökérzetük is elérte az a méretet, hogy úgy döntöttem, hogy kiveszem őket az eddigi sphagnum moha közegükből, és kísérletképpen az egyiket laza, levegős földbe ültetem, a másikat pedig vízben tartom, ezzel előkészítve a semi- hydro közegre. A cserepes Jacklynt még mindig magas páratartalmú terráriumban tartom, a vízben lévőt viszont kivettem onnan, hogy jobban kitapasztalhassam az igényeit.

Hoya carnosa "Krimson Princess"


A nyár végével a Hoya lelkes növekedésbe kezdett, valószínűleg az alacsonyabb hőmérsékletet, de még mindig bőséges napsütést hálálta meg. Az eredeti mellett elindított még egy növekedési pontot, és már ott is három pici levélkével rendelkezik.

Anthurium "Silver Blush"

Az Anthurium továbbra is kitartóan növekszik, bontja a szebbnél szebb leveleit. Még amíg kitart a melegebb idő át kéne ültetnem, mert nyáron szépen kinőtte a második cserepét is. Még egy meglepetéssel is készült számomra, ugyanis egyszer csak egyik pillanatról a másikra növesztett egy virágot! Eleinte azt hittem hogy egy erősen deformált levélről van szó, de amint látványosan kinyúlt a többi level közül már láttam, hogy egy kis virágról van szó. Már értem, hogy miért olyan közkedvelt növény az otthoni keresztezési kísérletekhez. Ha beszerzek még pár Anthuriumot én is biztosan próbálkozni fogok vele. A két kis növendék is jól érzi magát, ők már messzebbre is költöztek a szülő növénytől, de ott sincsen semmi panaszuk.

 

Platycerium bifurcatum


Mióta jobban odafigyelek a fényigényeire szépen növekszik, erős, nagyobb és nagyobb leveleket hoz. Sajnos a nyáron megégett leveleit ledobálja, de érkezik az utánpótlás, úgyhogy miatta sem aggódok. Átültettem egy mohagömbre, és úgy tűnik egyetért a döntéssel, ugyanis növesztett egy takarólevelet is.

 

Összefoglalás


Nagyon köszönöm a lehetőséget, izgalmas évre nézek vissza. Rettentően büszke vagyok, ugyanis sikerült teljesítenem a célkitűzésem, miszerint egy növényt se pusztítsak el. Amit pedig mindenképpen nyertem a kihívásból, az az Anthuriumok és az Alocasiák iránti lelkesedésem. Ezen lehetőség nélkül valószínűleg még sok időbe beletelt volna, amíg felfedezem őket, és próbát teszek velük. Köszönöm!


Harsányi Zalán

 

Anthurium “Silver Blush”


Kezdeném azzal a növénnyel, amellyel a legkevesebb gondom volt az utóbbi hónapokban. Az anthurium nagyon szépen nő még mindig, egyetlen jelét sem látom annak, hogy nem érezné jól magát. Hihetetlenül nagy leveleket hoz, és azt sem tartom kizártnak, hogy valamikor a jövőben már virágozni fog. Sajnos a legújabb levelén egy mechanikai sérülés keletkezett, valószínűleg akkor, amikor kitekeredett a levele, de konkrétan ez lehet a legnagyobb gondom vele. Nagyon hálás növény. A megfelelő gondozásért látványos növekedéssel ajándékoz meg.

Hoya carnosa “Krimson Princess”


Sajnos ezzel a növénnyel már nem volt olyan egyszerű bánni. Valamilyen kártevő támadhatta meg, de nem találtam rajta semmit, úgyhogy ez rejtély marad, hogy mi lehetett. Elkezdtek a levelei barnulni ilyen apró foltokban, majd szépen lassan leszáradtak. Még látszik a nyoma rajta, de úgy néz ki, hogy sikerült kikezelnem belőle. Nem akartam átültetni, amíg nem stabil az egészsége a kártevők miatt, így még mindig ugyanabban a pohárban van.

Alocasia “Jacklyn”

Ez a növény egy komplett hullámvasút. Ennek szurkoltam a legjobban, hogy szép, fejlett leveleket hozzon, mert tudom, hogy gyönyörű tud lenni. Sajnos ez egyelőre nem sikerült. Amit az előző beszámolómban írtam róla, az folytatódott, elszáradt az összes levele. Több hónapig egy szár darab volt, amit locsoltam, reménykedve, hogy egyszer kihajt még. Másban nem tudtam bízni, mert mikor átültettem és kicsit rendbe raktam a gyökerét, akkor egy gumót sem találtam. Ez a szárdarab volt az egyetlen esélyem arra, hogy megmaradjon a növény. Szerencsémre pár hete kihajtott, és egy szép levéllel jelezte, hogy még él, jól van. Nem tudom a jövőben mit fogok vele csinálni, hogy elkerüljem azt, ami történt, de egyelőre nem fogom stresszelni. 

Platycerium bifurcatum


Az előző beszámolómban még egy szép fa korongon volt. Sajnos vagy nem sajnos, már nem azon van. Be kellett látnom, hogy nincs elég időm és páratartalom sem, hogy ilyen módon legyen a növény feltüntetve. Szinte minden nap locsolni kellett volna, ami ráadásul nem volt egy egyszerű procedúra. Vízbe kellett mártanom, hogy mindenhol megszívja magát vízzel, aztán meg kellett száradnia a fának, mert vízesen nem tettem vissza a falra.
Úgyhogy most egy ilyen rácsos lyukacsos cserépbe ültettem, egy nagyon levegős kavicsos talajba. Olyan kaspót kerestem, amivel megtehetem azt, hogy az aljában álljon a víz, és így alulról tudja párologtatni a rácsos cserepet.

Szólj hozzá

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a megjegyzéseket közzétételük előtt jóvá kell hagyni